Európa jövője nemzetközi konferencia – 2. nap
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint a Századvég Alapítvány által szervezett kétnapos V4-es tanácskozás a Várkert Bazárban.
A visegrádi csoportnak több bátorságra, nagyobb elkötelezettségre lenne szüksége a geopolitikai kérdésekben - mondta Václav Klaus, Csehország volt elnöke és volt miniszterelnöke az Európa jövője nemzetközi konferencián csütörtökön Budapesten.
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint a Századvég Alapítvány által szervezett kétnapos tanácskozás második napján Václav Klaus angol nyelvű előadásában kijelentette: a V4-nek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) sajnos nincs elég bátorsága, ereje, és elkötelezettsége közös független álláspont kialakításához a nagy geopolitikai kérdésekben. A migrációs válság idején ugyan sikerült a határozott közös álláspont kialakítása és képviselete, de ez sem azelőtt, sem azóta nem történt meg - értékelt.
A korábbi cseh elnök szerint van egy közepes méretű ország, amely korábban passzívan nézte a geopolitikai folyamatokat, de most aktívan részt akar venni azok alakításában, és ez Magyarország.
Úgy vélte, jó lenne azt mondani, hogy a V4 új válaszokat keres korunk kihívásaira, de ez nem igaz. Václav Klaus közölte: saját országa "manapság nem keres semmit", nincs megfelelő politikai vezetés az országban, és Szlovákiában is hasonló a helyzet, mióta nem Robert Fico vezeti a kormányt. Lengyelország ugyan sajátos módon nézi a világot és sajátos válaszokat ad egyes kérdésekre, de a geopolitikai folyamatok tekintetében nehezen értelmezhető a politikája - fogalmazott.
A volt cseh államfő az EU-ról azt mondta: bár komoly geopolitikai szereplő akar lenni, nem az. Az unió gyenge, és nem segíti, hogy alá akarja ásni a nemzetállamok létét - magyarázta.
Alexandr Vondra volt cseh védelmi miniszter, korábbi uniós ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy egyfelől paradicsomi helynek tűnik Közép-Európa, hiszen ez a világ legbiztonságosabb helye, másfelől úgy érezzük, egyre több veszély fenyeget itt minket. Délről a tömeges bevándorlás, a terrorizmus, északról Oroszország igyekszik növelni a befolyását, nyugatról pedig egyre nagyobb nyomás helyeződik a régióra - sorolta.
Megjegyezte: Nyugat-Európának fel kellene hagynia Donald Trump amerikai elnök kritizálásával, amiért Amerikát erősebbé akarja tenni, inkább arra kellene törekedni, hogy hasonló célt kitűzve Európát erősebbé tegyük.
Mário David, az Európai Néppárt volt alelnöke kiemelte: a visegrádi együttműködés más régiók számára is követendő példa.
Az EU-t illetően közölte: bár egy tagállam elhagyni készül az uniót, több ország csatlakozni akar, ami azt mutatja, hogy az EU még mindig nagyon vonzó perspektíva. Az EU legfőbb értéke a béke, a polgárok legfőbb igénye pedig a biztonság, így Európa elsődleges céljának a biztonság garantálásának kell lennie - mutatott rá.
Tomás Strázay, a Szlovák Külügyi Társaság vezető kutatója hangsúlyozta: a V4 nem elég erős az Európán kívüli hatalmakkal folytatott együttműködésben. Példaként említette, hogy Oroszország inkább külön-külön folytat párbeszédet az egyes országokkal, Kína szempontjából pedig a V4 túl kicsi, ezért inkább a 16+1 formátumot részesíti előnyben. Úgy vélte, a V4-nek a nemzetközi szervezetekben - különösen az EU-ban és a NATO-ban - egységesen kell fellépnie.
Nincs nemzeti fejlődés sikeres digitalizáció nélkül - jelentette ki a Digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos.
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint a Századvég Alapítvány által szervezett kétnapos tanácskozás második napján Deutsch Tamás előadásában rámutatott: gyökeres, történelmi léptékű átrendeződés zajlik a világban, aminek legkézzelfoghatóbb, Európa szerte is százmilliók által megtapasztalt jelensége a digitális átalakulás. Annak léptéke és jelentősége még mindig nem pontosan ismert - mondta, hozzátéve: a világban kevés ilyen mértékű és ennél mélyrehatóbb változás zajlott le korábban. Hangsúlyozta, hogy a digitális átalakulás nem egyenlő a technológiai átalakulással, annak egyik hajtómotorja, megjelenési formája.
Deutsch Tamás kiemelte: a digitális átalakulás nagyléptékű, esélyt teremtő társadalmi változás, amely mindenki életét közvetlenül érinti, azok életét is meghatározza, akik erről a változásról nem akarnak tudomást venni. Annak a középpontjában az ember áll, és az emberi közösség - mondta, hozzátéve: a digitális átalakulás nem cél, hanem eszköz, alapvetően a gyarapodásnak, a gazdasági életben a versenyképességnek az eszköze. Eszköze a polgárok életminősége javításának, hogy a nemzetgazdaságok teljesítményében erősödjenek a technológiai újítások, és az ember-ember közötti kapcsolat minél rövidebb út megtételét jelentse, valamint az információszerzés és a gondolatok kifejezése minél könnyebb legyen.
A digitális fejlesztések sikeres véghezvitele a társadalmi előrejutás fontos eszköze lehet, tágabb értelemben a digitalizáció szolgálja az emberek biztonságát - összegezte.
A V4 országok a pénzügyi és gazdasági stabilitásra alapozva és a digitalizációban rejlő lehetőségeket kihasználva az Európai Unió húzó gazdasági régióivá válhatnak - mondta Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója.
Hegedüs Éva ennek elérésére öt kulcsterületet emelt ki: ösztönözni kell az innovációt és technológiai fejlődést, biztosítani kell a technológiai fejlődéssel lépést tartó korszerű oktatást, hatékony választ kell adni a demográfiai kihívásra, a gazdasági generációváltással együtt a modernizációra is hangsúlyt kell helyezni, továbbá el kell érni, hogy a fejlődést támogassa a hatékony és innovatív pénzügyi szektor.
Az elnök-vezérigazgató rámutatott: az egyes gazdaságok súlya - a feltörekvő országok dinamikus fejlődése következtében - a következő fél évszázadban jelentősen át fog rendeződni, Észak-Amerikának és Európának a világ GDP-jében mért gazdasági ereje a jelenlegi, közel 50 százalékról alig több mint 30 százalékra fog csökkenni.
Jelezte: a V4 országcsoport mostani, 10 százalék körüli súlya az EU népességében, ipari és mezőgazdasági termelésében fontos gazdasági erőt képvisel. A világgazdasági válságot követően a V4-ek gyorsabban növekedtek az EU átlagánál, és a következő években is az EU gazdaságának egyik húzó régiója lehet a térség. A V4 országok termelékenységének növekedése az elmúlt évtizedben meghaladta az EU és az Egyesült Államok növekedési ütemét is - mutatott rá.
Hegedüs Éva felhívta a figyelmet arra: az oktatás és a képzés több szempontból is fontos tényező, egyrészt az innováció ösztönzése érdekében, másrészt azért, mert a középfokú és felsőfokú végzettségűek munkanélküliségi mutatói lényegesen kedvezőbben alakultak az elmúlt évtizedben az alapvégzettséggel rendelkezőkhöz képest.
Rámutatott: a V4 országok kutatás-fejlesztési ráfordításai az elmúlt 5 évben 1,2 százalékot tettek ki a GDP arányában, elmaradva az európai országok 2 százalékos átlagától, a leginnovatívabb országok 3-4 százalékos mutatójához képest pedig lényegesen alacsonyabban volt. Az EU célkitűzése, hogy 2020-ra ezt az értéket átlagosan 3 százalékra kell emelni - tette hozzá.
Hegedüs Éva kiemelte: az innovációt a pénzügyi szektor aktív szerepvállalása is elő tudja segíteni. A V4 országokban a válságot követő utóbbi néhány évben jelentősen növekedett mind a vállalati, mind a lakossági hitelezés, amely támogatja a dinamikus gazdasági növekedést.
Az elnök-vezérigazgató rámutatott: a digitalizáció a gazdasági folyamatokat, ezen belül a pénzügyi szolgáltatásokat is jelentősen átalakítja, ebben a folyamatban számottevő növekedési potenciál rejlik.
Jelentős infrastrukturális és innovációs fejlesztések szükségesek a V4 országokban, hogy erősödjön a térség felzárkózása az Európai Unió fejlett államaihoz - értettek egyet az Európa jövője nemzetközi konferencia csütörtök délutáni panelbeszélgetésén részt vevők.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy erőteljesen fejleszteni kell a V4 államok fővárosai közötti légiközlekedést és közúthálózatot. Ehhez megvan a politikai akarat és a pénz is, és ez tovább erősítené a térség országai közötti gazdasági kapcsolatokat - hangsúlyozta.
György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára szerint a térség országainak jövőbeni gazdasági bővüléséhez nagyban hozzájárulhat, ha a mostanihoz képest növelik az innovációra fordított összegek GDP-hez mért arányát. Ez jelentősen segítené, hogy a V4-ek gazdasági ereje nőjön az Európai Unión belül - emelte ki. Hozzátette, ez támogatná azt is, hogy javuljon a térség országaiban az életminőség.
Marcin Piasecki, a lengyel Nemzeti Fejlesztési Alap alelnöke szintén az innováció erősítéséről beszélt, és úgy fogalmazott, jelentős összegeket kellene költeni az elektromobilitás fejlesztésére, és erre kell ösztönözni a térség vállalkozóit is.
(Forrás: MTI)