Szájer József: A magunk erejében kell bíznunk

A XXI. Század Intézet és a Polgári Magyarországért Alapítvány közös szervezésében 2019. március 4-én megvalósult eseményen Balog Zoltán miniszterelnöki biztos, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke mondott köszöntőt.

Balog Zoltán úgy fogalmazott: a globalisták arra törekszenek, hogy az egész bolygót átfogják, és közben elfelejtik, hol vannak otthon. Azt mondta, hogy ezzel szemben ők lokalisták, akik tudják, hogy egy konkrét helyen kell otthon lenniük.

Szavai szerint kevesen ismerik jobban a „birodalmi központ”, Brüsszel vízióját Szájer Józsefnél, aki társaival együtt „végvári vitézként” küzd, mert a magyaroknak Budapest, a Kárpát-medence a centrum.

Balog Zoltán arról is beszélt, hogy Európa két fele nagyon eltérően látja a világot.

Szájer József – utalva Zrínyi Miklós „Ne bántsd a magyart!“ című művére – kifejtette, előadásával az volt a szándéka, hogy a magyarság tizenhetedik század birodalmi fenyegetettségeivel, illetve a nemzeti védelem lehetőségeivel vonjon huszonegyedik századi párhuzamot. Elmondása szerint, Zrínyi kimondta és leírta, hogy a magyarság fennmaradása érdekében „a nemzeti erőnk, önállóságunk, alanyiságunk garanciáinak megerősítésére, vagyis saját hadseregre” van szükség és azt is kiválóan felismerte, hogy „a magyarságot a töröktől, az ellentől fenyegető veszélynek van szellemi dimenziója is, hogy a helytelen, tunya hozzáállás saját hazánk dolgaihoz nagyobb baj, mint az ellenség hódítása. Vagyis nem csupán reálpolitikai, katonai kérdésről van szó, amikor a saját haderőről beszélünk, hanem magunkról, önbecsülésünkről.”

Az EP-képviselő arról beszélt, az új hatalmi viszonyok, „a világ uralásáért folytatott valóságos és spirituális küzdelem” egyfajta új globalizmus és az eddigi világrend fundamentumát jelentő nemzetállami rendszer közötti szembenállásként ábrázolható. Hozzátette, a globalista-nemzeti felosztás eddig egyik leglátványosabb hatását Európában a pártviszonyok és az ebből fakadó közhatalmi viszonyok „alapos felforgatásában” fejtette ki.

A politikus kitért rá, a „megállíthatatlannak látszó, határokat átlépő népvándorlás képe tartós hatást gyakorolt a társadalomról való gondolkodásunkra.” 2015-ben a népvándorlás úgy esett meg, olyan erővel, gyorsasággal és hirtelenséggel, mint egy modern villámháború. Abban az évben az addig csak virtuális, tehát társadalmi viszonyainkban valós hellyel nem bíró veszélyek váratlanul a lehető legijesztőbb formájukban testesültek meg és próbára tették a közösségeink, államaink életre, önvédelemre való képességét – hívta fel a figyelmet Szájer József.

Elmondása szerint a migrációs válság ellenhatásaként Magyarország határain épült kerítés „nem kevésbé volt történelmet formáló erejű.” A föld, a népesség és a főhatalom látványos visszahódítása, a kontroll kerítésépítéssel és a határvédelem megerősítésével való gyors visszaszerzése a politika cselekvőképességébe való kollektív hit visszaszerzésének is nagy történelmi pillanata volt – fogalmazott.

Mi, magyarok, Közép-Európa népei, körülöttünk, valamennyien szerencséseknek mondhatjuk magunkat, mert most, egy fontos útelágazásnál tisztán látjuk magunk előtt a lehetséges jövők modelljeit. Látjuk hova jutottak azok az országok, amelyek akár naiv emberbarátságtól, akár lustaságtól, akár lelkiismeretfurdalástól, akár tehetetlenségtől, akár gazdasági előnyök vágyától vezetve úgy döntöttek, hogy bevándorlótársadalmakká válnak – jelentette ki Szájer József. Rámutatott, nekünk magyaroknak mindenért, ami az életben jó, a barátainkért, a családunkért, a hazánkért, a szabadságunkért, a jogainkért mindig meg kellett harcolni. Ezt az imperatívuszt a jelen hatalmas változásai nem hogy zárójelbe tennék, hanem épp hogy felerősítik – fűzte hozzá.

Az Európai parlamenti képviselő szerint „az impérummá merevült, korábbi egyenjogúságát és önkéntességét feladó Európa áfiumának orvossága” az egymással együttműködésre kész nemzeti erők megerősítése. Utalt rá, a közép-európai, egykor a kommunista világbirodalom által uralt országok számára a nemzetünkhöz való erős kötődés közelmúltbeli túlélésünk feltétele, szabadságuk kiharcolásának természetes ereje és kerete volt.

Szájer József fontos feladatnak nevezte, hogy az Unió keleti és nyugati része és a nemzeti kormányzatok és a brüsszeli központ között létrehozzunk egy olyan józan kiegyezést, amely „képes egyesíteni az egyenjogúság és az ahhoz szükséges hatékony működés elvét, hogy Európa szerepét megerősíthessük a világ színpadán.” Ehhez garantálni kell, hogy az európai integrációban kooperáló nemzetek ne érezzék kiszolgáltatottnak magukat – emelte ki a politikus.

Erős Európa csak erős nemzetekre alapulhat. A közösségi – a családi, nemzeti – összetartozások megerősítése az, az igazi antidotum, az ellenméreg, aminek a segítségével megőrizhetjük az őseink által ránk hagyományozott legjobb vívmányokat, megmenthetjük a keresztény nyugati civilizációt, a sok szenvedéssel kiharcolt szabadságunkat, békénket és európai életmódunkat – mutatott rá Szájer József.

Az előző gondolat kapcsán beszélt arról is, alanyiságunk, cselekvőképességünk, szuverenitásunk azt is jelenti, hogy „ebben a nagy, együttműködő, európai rendszerben” vannak megjeleníthető, erős saját érdekeink, és hogy ezeknek tudatában vagyunk, ezeket képviseljük és harcolunk értük. Az európai együttműködést úgy kívánjuk alakítani, úgy akarjuk befolyásolni, hogy azok a mi szempontjainknak legjobban megfeleljenek. Rajtunk magyarokon és a többi európai nemzeten múlik, hogy a közös jövő milyen formáját választjuk magunknak, és ebbe ma van beleszólásunk – szögezte le.

Szájer József előadását azzal zárta, hogy „az utópista globalizmus áfiuma” elleni legfőbb ellenszer „a minket összekötő nemzeti szálak megerősítése, a világra a környezetünkre vigyázó szemekkel odafigyelő, okos nemzeti építkezés.”

A XXI. Század Intézet és a Polgári Magyarországért Alapítvány azért hívta életre a 19. század egyik kiemelkedő magyar gondolkodója, írója és politikusa, báró Eötvös József (1813-1871) nevét viselő előadássorozatot, hogy neves hazai és külföldi gondolkodók segítsenek a világ változásainak átfogó értelmezésében. Az est házigazdája és moderátora Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója volt.

(MTI/XXI. Század Intézet)