A V4 szerepe Európa jövőjének formálásában

A V4-es magyar elnökség éve kulturális programsorozatának részeként újabb kerekasztal-beszélgetést tartottak a Terror Háza Múzeumban, „A V4 szerepe Európa jövőjének formálásában” címmel.

A beszélgetés résztvevői Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány elnöke, Marek Degro, az Anton Tunega Alapítvány igazgatója, Jiří Kozák, a CEVRO alapítója és ügyvezető igazgatója, valamint Paweł Musiałek, a Jagelló Klub Kutatóközpontjának vezetője voltak. A beszélgetés moderátora Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója volt.

Barthel-Rúzsa Zsolt úgy vélte, a közép- és a nyugat európai régió közötti különbség az emberek és a politikai elit közötti feszültségből fakad. Elmondta, míg Európában az emberek és a politikusok véleménye között jelentős szakadék van, addig azt látjuk, hogy „a V4-es országokban a politikai elit figyel az emberek véleményére és azt igyekszik képviselni, amikor egy-egy uniós vitában megszólalnak”.

A Századvég Politikai Iskola Alapítvány elnöke történelmi tapasztalatokból fakadó gondolkodásmódbeli különbségekre is felhívta a figyelmet. Mint fogalmazott, „a V4-es országok nem akarnak a szovjet gyarmatbirodalomból Nyugat-Európa gyarmatbirodalma lenni”. Hozzátette, Nyugat-Európában azt nem hajlandóak elfogadni, hogy „se gazdasági, se politikai, se bármilyen más értelemben” ez a régió nem akar gyarmat lenni, hanem ugyanolyan jogú tagként szeretne részt venni a döntéshozatalban és a politikai vitákban Brüsszelben, ahogyan Németország, Franciaország, illetve az összes többi tagállam.

Jiří Kozák szerint a kommunikáció hiánya jelenti a legnagyobb problémát az Európai Unió régebbi tagországai és a V4-es országok között. Hozzátette, ha közös jövőben gondolkodunk, együtt kell működnünk a nyugat-európai tagállamokkal, közösen kell kidolgozni a megoldásokat az uniót érintő problémákra, egyértelműen kifejtve a V4-ek álláspontját az egyes kérdésekben.

A CEVRO alapítója és ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy valamit építeni csupán kölcsönös megegyezéssel, valamennyi tagország részvételével lehet; az Európai Uniót nem lehet csupán felülről irányítani. Jiří Kozák hozzáfűzte, sokan vannak Brüsszelben, akik felülről akarnak irányítani, de többen vannak azok – beleértve a V4-eket is – akik demokratikus nemzetközösséget akarnak. „Ez nem azt jelenti, hogy mások vagyunk, csak szeretnénk, ha meghallgatnának minket. Ugyanazokat az értékeket képviseljük, szeretnénk, ha nem néznének le minket és megkapnánk a magunk részét a közös dolgokból” – fejtette ki álláspontját a CEVRO ügyvezető igazgatója.

Paweł Musiałek, arról beszélt, a brüsszeli döntéshozók még mindig úgy látják a régiónkat, mint „olyan országok egyesülését, melyek még nem igazán alanyai, hanem tárgyai a politikának”. Kitért rá, „még mindig van egyfajta nyomás”, a nyugati országok egyszerűen deklarálják számunkra a döntéseket, ahelyett hogy figyelembe vennék az itteni országok érdekeit és meglátásait, de szerencsére ez a helyzet már változóban van. Úgy vélte, ha a visegrádi országok összefognak és úgy közvetítik az üzenetüket az Európai Unió felé, akkor jobban el tudják érni céljukat, viszont ezen a téren még sok a teendő.

A Jagelló Klub Kutatóközpontjának vezetője kiemelte: a V4-es országok a történelmi emlékeik, a szabadságharcaik miatt vigyáznak a szuverenitásukra, és ezért figyelnek különösen arra, Brüsszel mennyire tartja tiszteletben a függetlenségüket. Hangsúlyozta, a visegrádi országok készek együttműködni az Európai Unióval, de az alapvető politikai szintnek az államot tartják és „ehhez hozzáadott érték”-ként tekintenek az unióra.

Marek Degro hozzászólásában az unió irányításának nehézségeire és a tagországok közötti kooperáció problematikájára hívta fel a figyelmet. Kiemelte, az uniónak jelenleg olyan jelentős problémákkal kell szembenéznie, mint például a radikalizmus, a migráció vagy a demográfiai krízisek. Az Anton Tunega Alapítvány igazgatója úgy vélte, „a politikusainknak meg kell tanulniuk, hogyan kezeljék ezeket a problémákat.”

Felidézte, kezdetben az Európai Unió arról szólt, hogy béke legyen és a tagországok gazdaságilag megerősödjenek, manapság viszont a politika kap egyre nagyobb hangsúlyt. „Azok után, hogy közösen harcoltunk a kommunizmus ellen, most egy közös gondolkodást kell kialakítanunk a Nyugattal kapcsolatban és hogy az EU hogyan haladjon tovább előre a politika terén és mit lépjünk a föderalizáció kérdésében” – mutatott rá Marek Degro.

A kerekasztal-beszélgetés teljes videója megtekinthető itt:

Vissza