Az unióban egy állandó közös érdekérvényesítési folyamatban kell helyt állnunk, és minden egyes kérdésben szövetségeseket kell magunk köré gyűjtenünk. Ez nagy munka, és nem biztos, hogy minden kérdésben sikerülni fog, azonban eddig jól teljesítettünk, és most, hogy létrejött a V4-ekkel egy szorosabb összefogás, talán az érdekérvényesítésünk eredményesebb szakaszba léphet – fogalmazott Schmidt Mária a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
A történész arról is beszélt, hogy az unió legfontosabb országait két kérdés osztja meg leginkább: a migráns-probléma, illetve a gazdaságpolitika.
Kényszerzubbony
Németország az unió legerősebb gazdasága, a legfontosabb kérdésekben a német álláspont érvényesül.
Németország a 2008-as pénzügyi váltás óta szigorú spórolási politikát folytat, és elvárja mindenkitől, hogy a költségvetési hiányt alacsonyan tartsa, azonban ez elsősorban számukra előnyös, ezzel pedig mind a déli államokat, mind pedig Franciaországot is rossz helyezte hozzák.
Schmidt Mária példaként említette, hogy Olaszország teljesen eladósodott, Görögország gazdasági krízishelyzetben van; ezek az országok 20-25 éve stagnálnak. Mindezek belső feszültségeket generálnak, emellett Németországban sem nő a kereseti színvonal, nincsenek beruházások. Bővülés nem lesz – tette hozzá.
A V4-ek térsége és Közép-Európa azért tudott magára találni – különösen Magyarország – , mert nem tartja be mindenben a nyugati és az európai elvárásokat sem, és a követelményektől eltérő, unortodox gazdaságpolitikát tudott megvalósítani – fűzte hozzá.
Németország kényszerzubbonyát egyre többen szeretnék levetni magukról – fogalmazott.
Leszámolás az illúziókkal
A migrációs kérdéssel kapcsolatban Schmidt Mária úgy fogalmazott: Németország 2015-ben példátlan, és addig elképzelhetetlen ostobaságot követett el, mikor ellenőrzés nélkül milliós tömeget engedett be az országba. Európa többi állama nem akarta vállalni ezt a biztonsági kockázatot, és meg akarják védeni a határaikat – ezért is készült a déli határnál kerítés Magyarországon -, és egyre többen akarnak leszámolni azokkal az illúziókkal, amiket bizonyos civil szervezetek, emberek, jól megfizetett médiamunkások keltettek.
Ma elsősorban integrációs lehetetlenséget látnak, valamint a migránstömegek kezelhetetlenségét, a bűnözésben való részvételüket, a terrorizmus megszaporodását, annak ellenére, hogy a migrációnak a pozitív oldalát próbálták láttatni korábban. Olaszország, Franciaország és a többi uniós ország ugyanakkor kezd ezekkel az illúziókkal szembenézni – húzta alá Schmidt Mária.
Hozzátette: a németek történelmi terhe, melyet magukkal hordanak, némi magyarázatot szolgál arra, hogy most megpróbáltak minél emberbarátabbak, humanistábbak lenni. Ez azonban olyan helyzetet hozott létre, mellyel Németországnak szembe kell néznie – fogalmazott a történész.
Az, hogy a kommunista múlttal szembenézzünk, azoknak az országnak a feladata, akik ezen keresztülmentek; ebben van még teendőnk, igaz, még csak 27 év telt el. Amiben szemrehányást lehetne tenni, az Németország tekintetében az, hogy az ország fele ugyanezeken a tapasztalatokon ment keresztül, ám az ország nyugat-német fele nem hajlandó ezt ugyanolyan fontos történelmi tapasztalatként kezelni – magyarázta Schmidt Mária, kiemelve, hogy sokan úgy gondolják, hogy a kommunista múlt szalonképes, van, aki még büszke is rá.
A mi dolgunk, hogy ne tekintsük szalonképesnek azt, aki a kommunista tömeggyilkosságokkal szemben megengedő – húzta alá Schmidt Mária.