Tallai Gábor: Egyelőre nem látszik a megoldás a migrációs válságra

Tallai Gábor a Katolikus Rádióban.

A XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum az európai migrációs helyzetről tartott kerekasztal-beszélgetést – immáron harmadik alkalommal. A rendezvényről Tallai Gábor, Múzeumunk programigazgatója beszélt a Katolikus Rádióban.

Mi lesz veled, Európa? "Wir schaffen das." – Biztos? címmel tartott migrációs kerekasztal-beszélgetést a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet. A meghívott vendégek Schmidt Mária, Múzeumunk főigazgatója, Frank Füredi szociológus, Boris Kálnoky újságíró, valamint Schiffer András, az LMP társelnöke voltak. A beszélgetést Tallai Gábor, Múzeumunk programigazgatója moderálta, aki a rendezvény konzekvenciáit a Katolikus Rádiónak adott interjújában foglalta össze.

„A cél elsősorban az volt, hogy vendégeink végigtekintsék és elmondják, a migráció témakörében miben változott – ha változott – a személyes álláspontjuk 2015 nyara és 2016 tavasza között. Ez egy jókora időszak, ami alatt nagyon sok minden történet. Ezek tapasztalatai nyilván hatottak a gondolkodásra”

Tallai Gábor kiemelte, tanulságos volt a magyar gyökerekkel rendelkező, Nagy-Britanniában élő szociológus, Frank Füredi véleménye. „Ő például arról beszélt, hogy ma is ugyanúgy látja az eseményeket, ahogy az elmúlt év nyarán. Sőt, ami azóta történt, csak megerősítette abban a félelmében, hogy Európa valóban elveszítette identitását, nincsenek már olyan értékek, amelyek köré szervezné önmagát, és ezáltal védekezőképessége sincs.” Frank Füredi több példát is hozott föl Belgiumból, Franciaországból, illetve Hollandiából, amelyek azt bizonyították, hogy a ma felnövekvő nemzedékek már nem tudják beazonosítani saját kultúrájukat. „A nemzeti identitás mint olyan számukra már nem elérhető fogalom, ezért nem is tudják értelmezni, hogy mit és miért kell határokkal védeni.” – idézte Füredit programigazgatónk.

Schmidt Mária előadásában nemrég megjelent, Nyelv és szabadság című esszéjére hivatkozott. Ennek gondolati sarokpontja, hogy Európa migrációs politikáját a német kancellár próbálja alakítani anélkül, hogy erre bármilyen felhatalmazást nyert volna. „Ráadásul Németország esetében fontos szempont, hogy tudjuk, a XX. század második felében akkor tudott igazán hatékonyan működni, amikor jó viszonyt tudott ápolni a keleti szomszédjaival – például Adenauer  vagy Kohl idejében” – szögezte le Tallai Gábor, majd hozzátette: „a kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyöntetűen úgy látták, hogy Németország erre most képtelen.”

Programigazgatónk szerint nagy egyetértés bontakozott ki abban is, hogy ez a krízis egyben lehetőség is Kelet-Európa számára. „Abban Schiffer András és Boris Kálnoky is egyetértett, miszerint jól látszik: Lengyelországtól egészen Bulgáriáig, beleértve Csehországot, Szlovákiát, Romániát, egy olyan egység jön most létre, amely arra szerveződik, hogy a saját érdekeit védje. Ez egyébként Nyugat-Európából is látható, és természetesen rosszallást vált ki. Ettől függetlenül azonban nekünk, ennek a térségnek valóban törekednünk kell rá, hogy kiálljunk magunkért.”

Tallai Gábor hozzátette, látványos, hogy a többség ma már sokkal realistábban gondolkodik a migrációs válságot illetően, mint korábban. „Schiffer András a beszélgetés során elmondta, belátja, hogy a mostani népmozgások nem hasonlíthatóak össze a második világháborút követőekkel, mert az érkezők 95%-a nem háborús területről jön, hanem a világ egyéb tájairól. Tehát, ahogy ő is fogalmazott, ez nem egy szigorúan vett menekültválság, ahol háború elől menekülők érkeznek – a jövevények zöme egy jobb élet reményében indul útnak és választaná új otthonául a kontinenst.”

„Sajnos a pozitív végkicsengés a beszélgetés végén elmaradt: a beszélgetőtársak közül a helyzetet látva mindenki inkább aggodalmát fejezte ki. Tudjuk, hogy ez a folyamat magától nem fog megállni, és egyelőre nem látszanak azok a döntések, amik képesek lehetnének gátat szabni az eseményeknek” – zárta szavait Tallai Gábor.