Csütörtök este

Mv.: - Mindig érdekes és érdemes meghallgatni a jegybankelnök véleményét a gazdaság helyzetéről. Hát még többét. Ma volt is erre lehetőség, hiszen egy asztalhoz ültek a Magyar Nemzeti Bank volt és jelenlegi vezetői. Bár helyzetértékelésük némiképp eltér egymástól, abban valamennyien egyetértenek, hogy muszáj radikálisan csökkenteni az állami kiadásokat és átalakítani a jóléti kiadások rendszerét.

R.: - Ilyen még nem volt. A Nemzeti Bank rendszerváltozás utáni összes elnöke összejött, hogy elmondja, hogy áll a magyar gazdaság és mit kellene sürgősen tenni azért, hogy megindulhasson a növekedés. A találkozót a XXI. Század Intézet szervezte.

Schmidt Mária, történész: - A Magyar Nemzeti Bank jelenlegi és volt elnökei azért ültek ma egymás mellé, hogy példaként felmutassák, vannak közös ügyek, vannak közös érdekek.

R.: - Az abécé sorrendben első exelnök Bod Péter Ákos azzal kezdte, hogy az ország nem áll a szakadék szélén, viszont környezetünkhöz képest egyre jobban lemaradunk.

Bod Péter Ákos, elnök, MNB 1991-1994: - Ha a szomszéd világban valami történik, adóverseny zajlik például, akkor azt nem lehet elfelejteni. Ha termelékenységi verseny zajlik világban, márpedig zajlik, akkor nekünk abban részt kell venni. Nem csupán azzal van gondunk, hogy mi van a polgárok zsebében, mi van az állam zsebében, tehát nem az állami pénzügyekkel van gondunk, hanem most mi van a polgárok fejében. Az elmúlt időszaknak a gazdaságpolitikai kisiklásai ugyanis nem vezethetők le kizárólag a politikusi döntésekből.

Járai Zsigmond, elnök, MNB 2001-2007: - Gazdasági és társadalmi válságban vagyunk, ez teljesen nyilvánvaló. A legfontosabb úgy gondolom, konkrétan a gazdasági növekedés beindítása. Azt gondolom, hogy ez ma már még az euró bevezetésénél is fontosabb, a kettő összefügg egymással. Azonnali, radikális adóreform kell, az állami kiadások csökkentése és átalakítása, a beruházásokat visszafogó tényezők, a bürokrácia és a hihetetlen méretű korrupció visszaszorítása. Szociális segélyből élőket munkavállalásra kell ösztönözni, ehhez közmunkaprogramok, a segélyprogramok átalakítása és nem segélyezés, hanem munkahely-keresés segítése, új szakmák tanulásának a segítése kell. Egy a maitól teljesen eltérő szociális rendszer működtetésére van szükség. A GDP állami újraelosztásának arányát 40 % közelébe kell csökkenteni a jelenlegi 51-52 %-ról. Ehhez folyamatos reformok kellenek.

R.: - Azonnali adóreformot, a munkavállalást ösztönző segélyezési rendszert, és az állami újraelosztás radikális csökkentését a többi elnök is felhozta, mint sürgős teendőt.

J.Zs.: - A beterjesztett költségvetést csak akkor lehet elfogadni, ha az Állami Számvevőszék elég, ha ellenőrzi és azt mondja, hogy a számok megfelelnek és, ha nem tartják be a költségvetést, akkor a pénzügyminisztert le kell váltani, ha meg szándékosan nem tartják be, akkor el kell ítélni.

Mv.: - Azt, hogy a költségvetés tarthatóságát ellenőrizni kell szintén az összes elnök szorgalmazta, kis különbséggel. Simor András, jelenlegi MNB-elnök például nem nevesítette a Számvevőszéket.

Simor András, Magyar Nemzeti Bank elnöke 2007-től: - Az is jó lenne, hogy az a szervezet, bárhogy is hívják ezt a szervezetet, ami ezzel a közpénzügyi törvénnyel foglalkozik, a költségvetési tervek ellenőrzésével foglalkozik, az szélesebb mandátummal rendelkezik. Nem azt gondolom , hogy a magyar gazdaság szakadék szélén állna, nem erről van szó. Én azt gondolom, hogy az elmúlt két évben a magyar gazdaság egyensúlyi helyzetén nagyon sok mindent sikerült változtatni, viszont úgy tűnik, hogy a magyar gazdaság növekedésével vannak bajok. Én kívánatosnak tartanám a minimálbér eltörlését, vagy legalábbis az átlagbérhez viszonyított arányának fokozatos mérséklését.

R.: - Simor András szerint törekedni kellene az önkormányzatok integrációjára, mert úgy kevesebbe kerülnének. A nyugdíjkorhatárt pedig emelni kellene. Surányi György azzal kezdte, most olyan időket élünk, hogy felelős, együttműködő parlamentre van szükség.

Surányi György, elnök, MNB 1990-1991. 1995-2001: - Párbeszéd szükséges, mégpedig olyanokkal is párbeszéd szükséges, akikkel normális, jó körülmények között talán az ember nem biztos, hogy leülne. Nincs világvége. Nincs válság. Az elmúl másfél évben a konvergencia program azt a keretet megteremtette, ami a válság széléről visszahúzta a magyar gazdaságot. Erre lehet azt mondani, hogy ez nem elég. Magam is ezt mondom, hogy ez nem elég. Szükség lenne egy olyan kis létszámú intézménye, és nem a Számvevőszékre, amelyik ellenőrzi a benyújtott költségvetések vagy a parlament elé kerülő költségvetéseknek a közép- és hosszú távú egyensúlyra gyakorolt hatását. Ugyanígy elkerülhetetlennek és szükségesnek gondolom, hogy minden választást megelőzően az összes parlamenti párt gazdaságpolitikai programját modellezze, az egyensúlyra való gyakorolt hatását tekintve egy ilyen intézmény. E nélkül nem lehet elkerülni a felelőtlen megalapozott ígérgetéseknek a sorozatát, az adószintek nem csökkennek, még ebben az esetben is a jelenlegihez képest lehetne sokkal jobbat csinálni. Átláthatóbbat, kevesebb tétellel működő rendszert, amely sokkal kevesebb kivételt mozgat és, amely mellett át lehet csoportosítani a termelést, az üzleti szférát terhelő adók felől a fogyasztást, illetve esetleg a vagyont terhelő adók felé.

R.: - A bankelnökök sok mindenben egyetértettek. Ha még a politikusoktól is ilyen gesztusokat látnánk, az már tényleg egy másik Magyarország volna.