Sarkozy nyeri az első fordulót?

A globalizációtól tartó francia lakosság nagyobb szociális biztonságra vágyik

Meghatározó szerepe lesz a következő köztársasági elnöknek Franciaország jövője szempontjából. Holnap 44 millió szavazópolgár dönthet első körben a jövőbeli elnök személyéről. A kérdés, amelyre mindenki választ vár, az, hogy mely jelöltek fognak két hét múlva a második fordulóban megmérettetni? A második fordulóba az első körben legtöbb szavazatot elért két jelölt kerül be. Az elnököt 2002 óta választják öt évre, előtte hétéves mandátuma volt. A jelenlegi államfő, Jacques Chirac 1995 óta tölti be ezt a funkciót. Az idén újra indulhatott volna, ám népszerűsége oly alacsony, hogy nem lett volna esélye az új, fiatalabb jelöltekkel szemben. Politikai pályafutása az állampolgárok szemében a 2005-ös népszavazás után fejeződött be, amely során a franciák nemet mondtak az európai alkotmányra. A következő elnök egy feszültségekkel teli ország irányításával lesz megbízva. A 2005 őszén lezajló külvárosi gyújtogatások felhívták a figyelmet a társadalmon belüli ellentétekre és a tátongó anyagi, esélybeli különbségekre. A 2006. tavaszi első munkavállalási szerződés elleni tömeges tüntetések pedig nyilvánvalóvá tették, hogy mennyire nehéz a munkaerőpiac protekcionista jellegét csökkenteni. Ez azonban elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy az ország tovább küzdjön a 8,8 százalékos munkanélküliség ellen. A következő elnöknek az EU alkotmányát is el kell fogadtatnia a polgárokkal, akik félnek a globalizációtól, s az uniótól nagyobb szociális biztonságot várnak.

Az idén tizenkét jelölt indul az első fordulóban. Háromnak - Sarkozynek, Royalnak és Bayrou-nak - van esélye arra, hogy a második fordulóba jusson, Jean-Marie Le Pen nem tűnik esélyesnek, de meglepetést okozhat. A legutóbbi felmérések szerint Sarkozy a szavazatok 28, Royal 24, Bayrou 19,5, Le Pen 14 százalékát kapja.

Makay Zsuzsanna (Párizs)

Új korszak kezdődhet

Az lenne a meglepetés, ha nem Nicolas Sarkozy lenne Franciaország következő elnöke - mondta Thomas Schreiber franciaországi magyar újságíró a XXI. Századi Intézet által szervezett beszélgetésen. A Magyar kézbe kerül az Elysée-palota? címmel megrendezett találkozón Schreiber mellett Granasztói György egyetemi tanár is úgy vélte, a jobboldali elnökjelölt magyar származása nem jelent számunkra sem előnyt, sem hátrányt, ugyanis Sarkozy csakis Franciaországra koncentrál, identitása is francia. "Sarkozyt nem érdekli jobban Magyarország, mint a térség más országai" - vélte Schreiber. Lapunk kérdésére reagálva ugyanakkor elképzelhetőnek tartotta a két szakértő, hogy Sarkozy szándékosan nem tolja előtérbe külföldi származását és édesapját, akivel jó viszonyban van.

A magyar származású francia újságíró rámutatott, hogy nem sokkal az elnökválasztás után következik a parlamenti voksolás Franciaországban, ez pedig könnyen a baloldal sikerét hozhatja. Szerinte a politikai társbérlet intézménye (amikor az elnök és a kormány ellentétes irányultságú) jól működik, s a szavazók talán így kompenzálhatják, hogy Sarkozyt szavazták meg elnöknek. Biztosnak ugyan nem nevezte Sarkozy győzelmét, ám felhívta a figyelmet, hogy a baloldalnak nagyjából 42 százalékos a támogatottsága, így Ségolene Royal szocialista jelölt nem tudná legyőzni Sarkozyt a második fordulóban. Granasztói szerint az egész választási kampány olyan, mintha valójában Sarkozyról tartanának referendumot. Páratlan politikai bravúrnak nevezte, hogy a magyar származású jelölt úgy tudott távolságot tartani Chiractól, hogy valójában végig tagja volt az elnök szűk belső körének, és el tudta hitetni a választókkal, hogy ő a változás embere. Thomas Schreiber megemlítette, hogy a kampány során a jelöltek szinte meg sem említették a külpolitikát. Új korszak kezdődik Franciaországban, vélte Schreiber, mivel akárki lesz is az elnök, nem lesz személyes kötődése a fontos múltbéli eseményekhez, mint a világháború, az algériai válság vagy a