Kormányváltó hangulat van?

NT: - Azért azt hozzá kell tenni, hogy a Sonda Ipsos március közepi felmérése, ugye ami ma a Népszabadságban megjelent. Nekünk van azért egy frissebb adatunk ennél. Ez pedig a vasárnapi és szentendrei és mosonmagyaróvári időközi választás.

 

Mv: - Erre hivatkozott Orbán Viktor, erre a kettőre, amikor mondtam.

 

NT: - Hát ugye, hogy a Kovács László most már klasszikussá vált mondását lehet idézni, mi szerint nem közvélemény kutatásokat, hanem választásokat kell nyerni, akkor a Fidesz teljesítette ezt a kritériumot.

 

Mv: - Még nincs ennek egészen vége. Erre Gyurcsány Ferenc azt mondaná.

 

NT: - Szentendrén a polgármester választásnak vége.

 

Mv: - Igen, de most, annak igen, de most pillanatnyilag ok nem Szentendrén akarnak nyerni, hanem az országban, azt mondaná.

 

NT: - Mi is ezt mondanánk valószínűleg. Ugye itt vagyunk három héttel, két és fél héttel az első forduló előtt és azért azt pár nap van még hátra, amíg lehet közölni a közvélemény kutatásokat egyáltalán, hiszen ezt ugye az utolsó héten már nem is lehet közölni. Ami azt jelenti, hogy ilyenkor azért már a közvélemény eléggé hektikus. És ha jól láttam, bár csak egy pár pillanatig tudtam megnézni, azért a Sonda Ipsos sem ír nagy különbséget a két párt között, vagyis ilyen 1-2%-os különbségek vannak.

 

Mv: - Igen, két, három, talán hármat mérnek. De most mindegy, ez mind hibahatáron belül lévő dolgok. Nem figyelte véletlenül, hogy tegnap a  XXI.   századi   intézetben  több közvélemény kutató is beszélgetett. És ok úgy számolgatnak, hogy abba az esetbe is volna a Fidesznek még esélye, hogy ha az MSZP előbb végez, de nem jut be az SZDSZ. Hogy ha nagyjából, most az első fordulóba nagyjából egy helyen vannak, tehát mit tudom én 43-43%. És az SZDSZ bejut, még akkor is van esélye a Fidesznek a második fordulóba, meg hát szóval az egyéni választó körzetben.

 

NT: - Igen, ezek már igen itt bonyolult becslések, amiben megegyezik nagyjából mindenki, hogy a két nagy párt között arányosságát tekintve, nagyjából ilyen fej-fej melletti küzdelem várható. Jelenleg, amit lehet látni. De azért a közvélemény kutatások, és főleg ezek az országos ilyen ezer fos, vagy 1500 fos, vagy akár 3000 fos közvélemény kutatásai is egy valamivel.

 

Mv: - Volt itt 400 ezer fő is. Azt hiszem, az a telefonos. Akkor nagyot néztem.

 

NT: - Igen, de az sem számol valamivel. Ezek mind országos átlagok és ugye 176 mandátum a 386-ból egyéniben dől el, többségi alapon. Vagyis amelyik párt jelöltje győz, az viszi a mandátumot. És hát a maradék 210 szavazat megoszlása is csak részben függ a pártlistára leadott szavazatoktól. Másik részben pedig attól függ, hogy az egyéni választókörben nem nyertes jelöltre mennyi szavazat esik az adott pártnál, vagyis.

 

Mv: - De ebből csak ötven mandátumot osztanak el az országos listák.

 

NT: - Hát az lehet éppenséggel. 176-hoz, hogy ha hozzáadunk még ötvenet, az már 226. az egy 386 fos parlamentben az már egy elég komoly arány. Vagyis olyan könnyen nem lehet megjósolni most a közvélemény kutatási adatokból, arról nem is beszélve, hogy ugye, nem tudjuk éppen, hogy fog működni, sejtéseink vannak, de pontosan nem tudjuk, hogyan működik a magyar választási rendszer. Már többször elmondtam, talán itt is. Az MSZP 1994-ben a szavazatok 34%-át szerezte meg talán, listás szavazatok 34%-át és a mandátumok 53%-át kapta meg. Vagyis előfordulhat az is, hogy így torzít vagy a többséget.

 

Mv: - Igen, most eléggé két részre oszlik az egész. Tehát ez nagyon nehezen fordulhat elő, hogy 30%-kal lehessen 50%-ot szerezni. Most 30%-kal 20%-ot lehet szerezni.

 

NT: - Igen, de hát két hét hosszú idő a politikában. Nem tudjuk, hogy milyen lesz a.

 

Mv: - Biztos, négy évvel ez előtt is elég gyorsan változtak az utolsó hetekben.

 

NT: - Így van, sőt már az utolsó napokban is, a végén, mint kiderült, gyorsan rendeződtek át a párt preferenciák.

 

Mv: - Igen, de mindenesetre nagyon érdekes rendszer ez. Mert nem teljesen arányosan vannak elosztva a választókerületek. Tehát vannak ritkábban lakott helyek, ahol kevesebb ember.

 

NT: - Éppen Veszprémben van az ország legkisebb választókerülete, ugye Veszprém megye hatos választókerülete, ahol Horváth Balázs a képviselő most. Ez az országban a legkisebb. Itt 30 ezernél kevesebb a választókerület választásra jogosultak létszáma és hát ha jól tudom Pest megyében van valahol a legnagyobbik, ahol pedig közel 60 ezer, ha jól tudom.

 

Mv: - Na és én úgy veszem észre, nagyjából, a nélkül, hogy végig elemeztem volna, hogy azok a bizonyos ritkán lakott kistelepüléses körzetek, ahol kevesebb választópolgár esik egy mandátumra, ott a Fidesz jobban áll.

 

NT: - Elképzelhető. Általában azt szokták mondani, hogy a nagyvárosban viszonylag gyengébb a Fidesz támogatottsága, jelen helyzet szerint, a kisebb településeken pedig erősebb.

 

Mv: - Tehát úgy értem ezt, hogy a listás része a dolognak jobban kedvez valószínűleg az MSZP-nek és az egyéni jobban kedvez a Fidesznek.

 

NT: - Ja igen, ez is elképzelhető. Ez április 9-én kiderül. Mondom, amit most biztosan tudunk, hogy Szentendrén a Fidesz polgármester jelöltje győzött.

 

Mv: - Viszont az egész kampány kezd nagyon ilyen amerikaias jelleget ölteni. Nem? Sőt, ilyen szentimentális elemek, nagyon személyes elemek. Az, hogy személy szerint egymást kritizálják, jellembeli dolgokra utalva a jelöltek, ez teljesen új. Tehát már a személyes.

 

NT: - Hát Gyurcsány Ferenc elég régóta űzi. Tehát Gyurcsány Ferenc gyakorlatilag, amióta miniszterelnök, az óta a kezdetben kizárólag ez alkotta a politikai identitását, hogy Orbán Viktort személyében is bírálta. Egy ellen Orbán Viktort próbált meg fölépíteni magában. Mostanra ez annyival bővült, hogy ezt a köztársaság, modern Magyarország, ilyen elemeket maga köré épített, de ha megnézi.

 

Mv: - Mindig mondta o a köztársaságot. O találta ki nagyjából, még Medgyessynek.

 

NT: - Alkotmányjogászok lehet, hogy másképp gondolják.

 

Mv: - Nem úgy értem, hanem hogy ezt a.

 

NT: - Az utóbbi időben is, majdnem minden beszédénél van egy-két, személyében is becsmérlő megjegyzése Orbán Viktorra. Tehát olyan, amikor o nem is ejti ki Orbán Viktor nevét, de az utalásokból lehet tudni, hogy őrá gondol.

 

Mv: - Jó, én csak azt gondolom, hogy ez Amerika. Tehát Amerikában ez minden négy évben.

 

NT: - Eleve a két párti rendszer. Az, hogy világos az, hogy két nagy párt közül és a két nagy párt vezetője közül lesz valaki. Ugye más a helyzet, mint 98-ban. 98-ban a választók azt látták, hogy valamilyen koalícióra fognak szavazni. Ha egy pártra szavaznak, az úgy sem egyedül fog kormányt alakítani, hanem valakivel együtt. Ha bizonyára emlékszik rá, 1994-ben, pl. az MSZP még úgy nyert választást, hogy nem lehetett tudni, hogy ki az úgy mond miniszterelnök jelöltje. Akkor még utána, a választást követően még hosszú ideig ez téma volt, hogy vajon Békesi László, Horn Gyula, vagy ki fog kormányt alakítani végül. 98-ban ez már nagyjából kristályos volt. 2002-ben már az egyik kulcsfontosságú kérdés volt az MSZP számára, hogy tud-e jó miniszterelnök jelöltet állítani. Most pedig 2006-ban azt látjuk, hogy valójában a miniszterelnök jelöltek csatájáról van szó.

 

Mv: - Na és lesz, pl. miniszterelnök jelöltek párviadal? Mert régen úgy volt, hogy a középkorban.

 

NT: - Rajtunk ne múljék.

 

Mv: - Mind a kettő lehet? Négy párti is, meg kétszemélyes is

 

NT: - Én úgy tudom, hogy mi teljesen nyitottak vagyunk. Az MSZP nem tudja eldönteni, hogy valójában mi van.

 

Mv: - Ok mind a kettőt akarják. Azt mondják, legyen négy párti.

 

NT: - Igen, de aztán mindig újabb feltétellel jönnek elő. Hogy most jut eszükbe, hogy ne ekkor, hanem akkor, ne ilyen feltétellel, hanem olyan feltétellel. Legyen telefonos segítség, lehessen a zsűrit megkérdezni, tehát mindig újabb feltételeket hoznak be.

 

Mv: - Köszönöm szépen.