˝Duális médiarezsim uralja Magyarországot˝ - meddig még?
A következő médiatörvény jobb lesz? címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést a XXI. Század Intézetben. A Századvég Alapítvány vitaindító előadásai és a jelenlévő médiaszakemberek hozzászólásai a jelenlegi törvény hiányosságait és az új törvény lényeges pontjait vitatták. Érdekesség, hogy a meghívás ellenére egyik kereskedelmi csatorna sem képviseltette magát a rendezvényen.
A duális médiarezsim 1997-es létrehozása gazdasági, társadalmi és kulturális következményeket eredményezett - fejtette ki vitaindító előadásában Gazsó Tibor, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója, rámutatva: a kereskedelmi televíziók a közbeszédre hatalmas befolyással bírnak. Mint fogalmazott, újabb szakaszhoz érkeztünk - a digitalizációt most készítik elő -, pedig az előzőt még le sem zártuk. Gazsó arra hívta fel a figyelmet, hogy semmilyen adat nincs a szakembereknek arról, hogyan érintette az első médiatörvény a nemzetstratégiát, illetve mennyire volt jó a szabályozás. Véleménye szerint szükség lenne ezekre az alapvető felmérésekre, de mint közölte: mintha Magyarország nem akarná megtudni a választ ezzel kapcsolatban.
Előadásában a kereskedelmi csatornák diszfunkcióira hívta fel a figyelmet. Leszögezte, sem közösségépítésben, sem a társadalmi diskurzus elindításában nem jeleskednek, és az országnak egyszerűen nem lehet érdeke ez a működési folyamat.
Antal Zsolt, a Századvég Alapítvány Média Műhelyének vezetője szerint a szabályozás azon múlik, be tudják-e tartatni őket. Kifejtette: jelenleg nincsen működőképes alternatívája a köztájékoztatásnak. Az MTV-t az aktuális kormány szállja meg, míg a két kereskedelmi csatorna kizárólag a saját érdekeit nézi, annak ellenére, hogy ők is közszolgálati tevékenységeket vállaltak fel szerződéseikben.
"A médiapiac teljes spektrumát tekintve külföldi társaságok kezében van a tájékoztatás monopóliuma" - hangsúlyozta Antal Zsolt, hozzáfűzve: versenyképes, nyereséges, magyar tájékoztatás 2012-ig, ameddig a legbefolyásosabb véleményformálók, a kereskedelmi televíziók működnek nem fog tudni kifejlődni. Addig elbutítják a társadalmat, és ezen keresztül a demokráciát is Magyarországon - zárta gondolatait.
Bogdán Tibor, az ORTT projektvezetője hozzászólásában elmondta, számos ponton kellene beavatkozni a médiatörvénybe, csakhogy az alkotmány és az uniós szabályok behatárolják a lehetőségeket. "Ha az unió nem fog reagálni a jelenlegi helyzetre, akkor az olyan kicsi országokban, mint Magyarország a műsorközlők ki tudják vonni magukat a hazai jogszabályok alól" - figyelmeztetett Bogdán, aki szerint ez lesz az elkövetkező hónapok, évek legnagyobb problémája. Mint fogalmazott, a jövő szabályozásának legfontosabb szempontja az lesz, hogy alapvető szintre kell emelni az emberi méltóság jogát a médiában. Ehhez sorolta még a közmédiumok feladatának újrafogalmazását, és a politikai függetlenséget is.
Bogdán Tibor, az ORTT projektvezetője hozzászólásában elmondta, számos ponton kellene beavatkozni a médiatörvénybe, csakhogy az alkotmány és az uniós szabályok behatárolják a lehetőségeket. "Ha az unió nem fog reagálni a jelenlegi helyzetre, akkor az olyan kicsi országokban, mint Magyarország a műsorközlők ki tudják vonni magukat a hazai jogszabályok alól" - figyelmeztetett Bogdán, aki szerint ez lesz az elkövetkező hónapok, évek legnagyobb problémája. Mint fogalmazott, a jövő szabályozásának legfontosabb szempontja az lesz, hogy alapvető szintre kell emelni az emberi méltóság jogát a médiában. Ehhez sorolta még a közmédiumok feladatának újrafogalmazását, és a politikai függetlenséget is.
Farkas Attila Erik, az ORTT médiajogásza hozzászólásában a két kereskedelmi csatorna jogsértésiről beszélt. Elárulta, hogy egy esztendő alatt mintegy ötezer jogsértést regisztráltak, és a legnagyobb probléma a gyermekvédelem és az emberi jogok területén volt tapasztalható. A digitalizációról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenleg is hatalmon lévők szeretnék az új médiafelületeket lefoglalni, ami demokráciadeficitet okozna. Sarkady Ildikó, médiajogász szerint nem kérdés, hogy jobb kell-e legyen a következő médiatörvény. Mint közölte, a szabályozásnak nem szabad olyan dagályosnak lennie, mint 1996-ban. Nem kell új dolgokat kitalálni - vélekedett -, hiszen már jelenleg is megvannak az uniós irányelvek. Előadásában Sarkady óvott a túlszabályozástól, és elárulta, hogy kerettörvényi szabályozást tartana elképzelhetőnek. Szente Péter, a Magyar Rádió kurátora arra hívta fel a figyelmet, hogy az előző médiatörvény irtózatos gyorsasággal kellett elkészíteni. Véleménye szerint először olyan kérdésekkel kellene foglalkozni, mint a közszolgálatiság alapjai és feladata. Mint közölte, minderre több változatot kellene elkészíteni.
"A média át van politizálva, és nagy hányada az egyik oldalra húz" - vette át a szót Pokol Béla, aki szerint a reklámperceket is csökkenteni kellene a jelenlegi 12-ről 5-6-ra. Emellett az ORTT kettébontását szorgalmazta, és egy úgynevezett Országos Média Főhatóság létrehozása mellett tette le voksát. Gálik Mihály, a Magyar Kommunikációtudományi Társaság tagja kizárólag magánvéleményének adott hangot. Egyetértését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a felügyeleti rendszer túlságosan felosztott és pazarló, ugyanakkor a panaszbizottság esetén bírálta, hogy a szerv túl erős jogosítvánnyal van ellátva. Véleménye szerint nem az ORTT szerepét kellene erősíteni.
"Diagnózisra van szükség, ám nem tudjuk megállapítani, mert mindenki más betegségről beszél, ezért nem tudjuk a megoldást sem" - hangsúlyozta felszólalásában Borókai Gábor, arra figyelmeztetve, hogy még sokáig együtt kell élnünk ezzel a médiatörvénnyel. Meg kell fogalmaznunk a közszolgálatiságot - szögezte le -, mert nem lesz változás, ha nincsen világosan kimondva a feladat és a szerepvállalás ebben a témában. Kifejtette, jelenleg Magyarországon súlyos médiaegyensúlytalanság van, és az ORTT súlyos bűnt követett el azzal, hogy meghosszabbította a két kereskedelmi csatorna koncesszióját.
Az ORTT Fidesz által delegált tagja szerint az új törvénynek a közszolgálatiság fogalmát is újra kellene értelmeznie. Szalai Annamária így fogalmazott: "Az új médiatörvénynek az lenne szerintem a legfontosabb, új eleme, hogy alapvetően más szemléletből közelítse meg a média világát. Nem az egyéni szabadságjogokból, a verseny, az individualizmus szempontjából, hanem a közösségi erő, a társadalmi felelősség elve alapján határozza meg a szabályokat."