Reggeli Járat

Műsorvezető: - Ha a Reggeli Járat következő vendége Antal Zsolt médiaszakértő, akkor a téma nem lehet más, mint az agyon vitatott médiatörvény, ami jó lenne, ha jobb lenne, mint az előző. Antal Zsoltot köszöntöm szeretettel a stúdióban.
Jó reggelt kívánok.

 

Ma délelőtt egy konferenciát rendeznek az új médiatörvénnyel kapcsolatban, azzal kapcsolatban, hogy milyennek is kellene lennie. Nos az új médiatörvénynek milyennek kellene lennie ahhoz, hogy alkalmas legyen az eddigi felváltására? Nyilván erről is szó lesz, vagy erről lesz szó.

 

Antal Zsolt: - Jó reggelt kívánok. Így van, a mai napon rendezünk egy konferenciát a Századvég Alapítvány és a XXI. Századi Intézet közösen szervezi. Alapvetően arról szól a rendezvény, hogy a szakmának és a témának az ismerői - ideológiától és pártállástól függetlenül - szakmáról beszélünk, abban a tekintetben jelennek meg ezen a rendezvényen. Együtt vitatjuk meg szakmai alapon a kérdést, hogy milyen legyen az új médiatörvény, és ebben mindenki oda teheti a maga elképzelését, és ez egy vitában jelenik meg. Ha össze akarom foglalni, hogy milyen legyen az új médiatörvény ahhoz képest, ami most van, akkor azt kell mondanom, hogy olyan legyen, amit betartanak. Elsősorban ez alapvető feltétele. Ne lehessen kijátszani és kikerülni semmilyen intézményen keresztül, és ez érinti Az ORTT-t is, aki rendkívül megengedő volt ebben a tekintetben.

 

Műsorvezető: - Egy tervezetet már beterjesztett januárban.

 

Antal Zsolt: - Beterjesztettünk egy tervezetet, a saját pozíciót erősítené meg a jövőre nézve, de az új médiatörvénynek olyannak is kell lennie, amit a politika is elfogad, a politikai elit is jónak talál. Ez azt jelentené a gyakorlatban, hogy még fontosabb, hogy olyan legyen az új médiatörvény, ami nemzeti érdeket fejez ki. Védje meg az állampolgárokat, mint befogadót, médiafogyasztót azzal a tartalomszolgáltatással, piaccal szemben, ami jelenleg diszfunkcionálisan működik. Tehát ma koncentráció van a médiapiacon a tartalomszolgáltatásban. Ömlesztik az emberekre a tartalmakat, amik elfogadhatatlanok és szabályozott környezetben Nyugat-Európában ilyen formában meg sem jelenhetnének.

 

Műsorvezető: - Ha már Nyugat-Európát vagy egyáltalán Európát emelgetjük az Európai Uniós tagállamok médiatörvényeivel összevetve az Önök által majd javasolt médiatörvény már európai szintű lenne.

 

Antal Zsolt: - Az a cél, de leginkább nem is európai szintet kell kifejezzen, mert az a helyzet az Európai Unióban is hogy minden ország a saját kereti között igazgatja, szervezi a média szabályozását, de ebben a tekintetben komoly példák állnak rendelkezésre. Az Egyesült Királyságban és Németországban is vannak olyan törvények, amelyek a média koncentrációt kizárták. Ha azt akarom mondani, hogy a magyar tartalomszolgáltatás mondjuk a kereskedelmi médiumoknak semmiben nem különbözik nyugat-európai társaikhoz képest ez igaz, erre hivatkoznak ők. Gyakorlatilag viszont az a helyzet hogy ilye túlsúlyban nem lehetnének jelen. Német szabályozás 30 %-ban maximálja a befolyásolási képességet, mindegy, hogy van rádióm, televízióm, bármim, amivel az embereket befolyásolni tudom. A két kereskedelmi tévé messze túlszárnyalja önmagában csak és kizárólag két kereskedelmi televízió. Három tévét foghat ma Magyarországon mindenki megkülönböztetés nélkül. A Közszolgálati Magyar Televízió és a két kereskedelmi televízió. Azt gondolom, hogy ez elégtelen. Ha megnézzük a tartalmi szolgáltatását ezeknek a televízióknak, akkor ezekből az derül ki hogy aktuális kérdés választások közeledtével nem áll elegendő mennyiségű, minőségű információ rendelkezésre ahhoz, hogy el lehessen dönteni, hogy kire szavazzunk. Kereskedelmi média hírműsorából nem derül ki,

 

Műsorvezető: - Nem kiegyensúlyozott ezen a téren.

 

Antal Zsolt: - A közszolgálati média nem kiegyensúlyozott, ami a Magyar Televíziót illeti. A magyar Rádió Krónikája empírikus adatok alapján mást mutat, de a két kereskedelmi televízióban az a helyzet, hogy olyan érintőlegesen foglalkozunk a komoly kérdésekkel, hogy ez alapján azt sem tudni pontosan, hogy miről van szó. Ez nem kiegyensúlyozottság, hanem mennyiségi kérdés.

 

Műsorvezető: - Ha már említette a két legnagyobb kereskedelmi adót az RTL klub és a TV2 meghosszabbított, érdekesen meghosszabbított szerződéseiről éppen a napokban beszélgettünk a reggeli járaton. Ma az ilyen esetekkel foglalkozna-e az új médiatörvény, szabályozná-e ezt ezzel.

 

Antal Zsolt: - Foglalkoznunk kell ezzel, tulajdonképpen itt az állam szerepét kell kihangsúlyozni. Arról van szó, hogy egy piaci szereplőtől nem várható el, az (?) szerint, és nem is várja el senki, hogy ne legyen maximálisan a teljesítmények irányába nyitott. Azt jelenti, hogy a két kereskedelmi televíziónak bármire lehetősége van, akár arra hogy ő legyen a média egyedül Magyarországon vagy ő határozza meg a digitalizációt, vagy ezt lelassítja, akkor ő ezt meg fogja tenni. Az a kérdés, hogy ezt megteheti-e. Tehát, mert mai környezetben megteheti, képessége van hozzá, mint ahogy azt is elérték, hogy meghosszabbítsák a frekvencia engedélyüket, a közszolgálati vállalásaikat minimálisra csökkentsék, és egyébként is az egész műsorszolgáltatási szerződést megváltoztassák menet közben, és elnyerjék 2012-ig ennek ellenére a műsorszolgáltatási jogosultságot.

 

Műsorvezető: - Éppen az ilyen dolgok kapcsán elgondolkodtató, hogy szükség van-e médiatörvényre? Mert nagyon-nagyon sok esetben akkor, az Ön által említett két esetben is úgy tűnik, hogy önszabályozó rendszerrel működnek a médiumok.

 

Antal Zsolt: - Az önszabályozással az a probléma, hogy az olyan, mint az adóbevallás. Bizonyos tekintetben ameddig elmehetek szintén elmegyek és amennyit lealkudhatom a szintén saját befizetendő forintjaimból annyit le fogok alkudni és kifogom kerülni a észét. Ez OK. De arról van szó, hogy azért mert most ez a helyzet, jó-e ez ha ez agy marad. Alapvetően az államnak van egy társadalomszervezési képviseleti szerepe. Ezeket fejezik ki a törvények, és ezeket be kellene tartani. De az veszélyes pálya volna, ha azt mondanánk, hogy nehéz dolog ez, ne is foglakozzunk vele, mert úgy is beletörik a bicskánk. Azt gondolom, hogy az államnak a feladata, és pártidentitástól függetlenül beszélek a területről alapvetően az, hogy védje meg az állampolgárait például a piacnak a túlkilengéseivel szemben is úgy, ahogy a gazdaság más területén is kell szabályozni.

 

Műsorvezető: - Kinek az érdeke, ha van ilyen hogy elvessék a törvényt, a törvényjavaslatot.

 

Antal Zsolt: - Alapvetően arról van szó, hogy Magyarországon az eddigi menetében úgy alakult a tájékoztatáspolitika, hogy a politikum egyes csoportja a gazdaság egyes csoportjai összefogtak. És ennek érdekében bizonyos döntéseket támogattak, másokat nem támogattak és domináns paradigma volt, hogy a piac szabályoz, és ezen kívül nincs semmi szükség az államra. És ez megfelel egy neoliberális tagoknak, ez a médiapiacon sem alkalmazható, mint ahogy a gazdaság más területén is csődhelyzetet eredményez. A médiapiacban még rosszabb a helyzet, Magyarországon magyar tulajdonban nincs egyetlen nyereséges működőképes médium sem. Azért ez sok mindent elárul arról, hogyan ment végbe a privatizáció Magyarországon mit teljesített a médiatörvény mit tartott be az ORTT, és akkor a tartalomszolgáltatásról nem is beszéltünk, hogy ezekből mi valósul meg.

 

Műsorvezető: - Minderről bővebben tehát a ma délutáni konferencián, mai konkrétan hány órakor kezdődik és hol lesz?

 

Antal Zsolt: - Háromkor kezdődik a XXI. Századi Intézetben, sajtónyilvánosan. A befogadó kapacitása kicsi a helynek, szűk meghívott körrel működik a konferencia, de kiadunk nyilatkozatot, illetve fogunk beszélni róla a továbbiakban is még.

 

Műsorvezető: - Így lesz Köszönöm szépen.

 

Antal Zsolt: - Köszönöm szépen.