Hiába mondom, hogy pisze orrom van
..., ha a környezetem másként látja. Ekként értékelte Csaba László közgazdász-egyetemi tanár a Medgyessy-Gyurcsány kabinet szólamait az euró 2010-es bevezetése kapcsán. Veres János pénzügyminiszter kiállt az egyszer már eltolt 2010-es dátum mellett, a közigazgatási reformért felelős megbízott Sárközy Tamás egy könyv megírását helyzete kilátásba. Közgazdászok és politológusok vitatkoztak a 2002-es kormányváltás óta eltelt három évről a XXI. Század Intézet szervezésében.
Érdekes, hogy a kormányfőváltás során a pártok nem próbálták ki a konstruktív bizalmatlanság intézményét - mondta Stumpf István. A politológus szerint szimpla puccs zajlott le, melyhez az ellenzéknek semmi köze nem volt.
Lovat cseréltek...
Nem osztom azokat az összeesküvés-elméleteket, hogy a kormányfőcsere már 2002-ben eltervezett volt - mondta Stumpf, aki szerint ugyanakkor az nem innovatív szociáldemokrácia, hogy egy kormány fűt-fát ígér. A kormányfőcsere szükségességét igazából még senki nem indokolta meg. Most az látszik: a várakozás az volt, hogy jön egy új, ifjú titán, aki új programot hirdet meg. Ebből annyi valósult meg, hogy a jóléti rendszerváltás programját kidobták, minden lényeges reformot zárójelbe tettek - fogalmazott a Századvég Politikai Iskola alapítója.
Stumpf kiemelte: egyes kisebb változások ugyan voltak, így például a fiskális dolgok tervezése visszakerült a megerősített Miniszterelnöki Hivatalba. A miniszterelnök kormánymegbízottak rendszerével fokozta a központi hatalmat, minek következtében a kormánytagok elszürkültek. A politilógus úgy vélte, hogy a kormányülések mára Gyurcsány személyes elképzelésének ismertetési terepévé váltak. Mindezek, valamint a nagyarányú kádercsere következtében működésképtelenné vált a közigazgatás, ez jól látszik a pályázati pénzek nehézkes kiutalásán - fogalmazott Stumpf, aki ugyanakkor azt elismerte, hogy a váltás a politikai célokat elérte, hiszen aktívabb politizálás van most, mint Medgyessy Péter idejében.
Gyurcsányt egyre inkább a médiapolitizálás jellemzi: bejár a Parlamentbe, lelkesen kritizálni Orbán Viktort úgy, hogy az még nem találta meg a módját a válaszadásnak - fogalmazott az egykori kancelláriaminiszter. A napirend előtti felszólalásokkal, a vizsgálóbizottságok életre hívásával kiüresítették a parlamentet - tette hozzá Stumpf, aki arról is szólt, hogy mindeközben a költségvetés hiánya 22 százalékról 33 százalékra nőtt, és ezt kontroll nélkül költheti el a kormány. A nagy kérdéseket -adó, nyugdíj- ráadásul 2010-ig eltolva akarja megreformálni a kabinet. Akkor pedig ki tudja, ki lesz éppen hatalmon? - tette fel a költői kérdést a szakember. A gazdaságpolitikát alárendelték a médiaküzdelemnek, a 2006-os büdzsé markáns választási költségvetés, a nyugdíjasok esetében pedig ismét kijátszották az „ők megvehetőek" kártyát - zárta gondolatait Stumpf István.
Majd írok egy könyvet...
..., de a kormánybiztos a sajtó előtt csak diszkréten kritizálhatja kormányát - mondta Sárközy Tamás. A jogászprofesszor szerint Medgyessy megpróbálta visszaállítani az államszervezet és kormányzás konszenzuális voltát, ám ez az ellenzék magatartása miatt meghiúsult. Ez az intenzív szembenállás már gyakorlatilag a választások másnapján elkezdődött, amikor is kétségbe vonták azt a választási eredményt, amelyért még az Orbán-kormány volt a felelős. Ugyanakkor a jó kormányzáshoz relatív politikai békére lenne szükség - mondta Sárközy.
A jogász szerint két megközelítés lehetséges a közigazgatásban: a helyzet derűlátóan kedvezőtlen, a helyzet rossz. Sem Orbán, sem Medgyessy nem nyúlt hozzá a közigazgatáshoz, ám 2005-re már megérett a helyzet a változásokra. Vannak eredmények is - mondta Sárközy, aki ide sorolta a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvényt, a területi államreform kezdeti lépéseit, azaz a kistérségek kialakítását. Vannak részterületek, amelyben elkészültek az átalakítási koncepciók, csak dönteni kellene, ám az nehézkes, mert kétharmados ügyekről van szó.
Ugyancsak sürgette a döntések meghozatalát a jogászprofesszor a közszolgálati jogállással kapcsolatosan. Akadnak elképzelések arra vonatkozóan, hogy egységes köztisztviselői kar legyen, de van olyan is, hogy a felső szinteken köztisztviselői jogállásúak, míg lentebb munkaviszonyban lévők dolgoznának. Decentralizációra és deregulációra van szükség - tette hozzá Sárközy, aki szerint a közhatalom nagy, hiszen az elmúlt időszakban 50 ezer fővel nőtt a létszáma, míg a közintézmények létszáma kicsi.
2010-re eurót
...ígért Veres János. A pénzügyminiszter szerint a gazdaság állapotát három jellemzővel lehet jól körbeírni. Ugyan az inflációt a helyén kell kezelni, de az tagadhatatlan, hogy ebben élen járunk a maastrichti kritériumok teljesítésében - mondta a pénzügyi tárca vezetője, aki szerint a csökkenés üteme azért is nagy teljesítmény, mivel néhány éve még úgy tűnt, hogy a pénzromlás beragad 10 százalék körül. Ugyancsak jól áll az ország a külföldi tőkevonzó képességben: 2004-ben 4 milliárd euró érkezett az országba, az idei adatok pedig azt mutatják: még ez is túlszárnyalható. A tőke munkahelyeket is teremtett - tette hozzá Veres, aki elismerte: nem eleget, azonban a megszűnő és létrejövő álláshelyek szaldója 40-50 ezer pluszban van.
A negatívumok között az első helyen a költségvetés hiányát említette meg a pénzügyminiszter. Ugyanakkor három dolgot együtt kell kezelni. A gazdaság növekedésében Magyarország a felzárkózó gazdaságok sajátságos jegyeit hordozza, azaz növekedési üteme 2 százalékkal haladja meg az Európai Unió átlagát - mondta Veres, ugyanakkor a hiány mértéke még nem végleges, abban változás állhat be. A költségvetés-gazdálkodás gondjai közül a pénzügyminiszter kiemelte az ÁFA-bevételek elmaradását. Ez minden új EU-tagállamra jellemző, de jövőre már nem torzítja a képet. Az elmaradt ÁFA mértéke ugyanakkor jelentős, 400 milliárd forint, amely a GDP 2 százalékát teszi ki.
Csaba László egyetértett azzal, hogy képes az ország az euró bevezetésére, ám a kormány eltökéltsége megkérdőjelezhető. A közgazdász az utóbbi időben kialakult vitát az elutasítás frontjaként jellemezte. Az egyetemi tanár szerint a kérdés az, hogy a piacok mennyire bízhatnak meg a kormányban. Eddig 2010 fix dátum volt, ám már azt is 2008-ról tették át. Ha a kormány még egyszer megteszi ezt, és módosítja a bevezetés időpontját, az felhívás keringőre a pénzpiacok szereplői számára, hogy megingassák a forint árfolyamát.
Csaba egyébként arra kérte Verest, hogy a kormány a reformáció napjára nyújtson be új költségvetést. A pénzügyminiszter ezt azzal utasította vissza, hogy kevés az idő, 1994-ben is 10 hét alatt lehetett a költségvetést átszabni.