Lendületes kormányzati helyben járás

Helyben járás - a Medgyessy-Gyurcsány kormány három éve volt a témája a XXI. Század Intézet által rendezett kerekasztal-beszélgetésnek, ám a diskurzus és a hozzászólások végére akár módosíthatták is volna az előre meghirdetett címet.

 

A lendületes helyben járás ugyanis a résztvevők többsége szerint pontosabban írja le a mai állapotokat, amikor bár a Gyurcsány Ferenc vezette kabinet maximálisan kihasználja a számára a médiumokban biztosított fölényt, ám cselekvésre nem tudja váltani meghirdetett programját. Gazsó Tibor politológus ezt úgy fogalmazta meg, hogy a kormány számára a csődközeli állapotban már szinte minden mindegy, mi a következménye a lépéseinek. Hozzáfűzte: kíváncsi arra, mikor születik arról is törvény, hogy a villanyáram ára nem emelkedhet, hogy így eleget tegyenek bizonyos társadalmi elvárásoknak.

 

A „legyen minden jó!" felkiáltás talán mégsem elegendő programnak, holott a jelenlegi kormányfő tézisei talán ebben a mondatban is összefoglalhatók lennének a könyvében leírtak alapján. A politológus úgy vélte, nagyon súlyos társadalmi ára lesz a realitásokat figyelembe nem vevő kormányzati gyakorlatnak, amely szerint mindenki ellenség, aki kételyeket fogalmaz meg vele szemben. Somogyi Zoltán más szempontból közelítette meg a kérdést. Úgy látja, a Gyurcsány-kormány végül is jól teljesített, hiszen az információk szerint van olyan közvéleménykutatás, amely napokon belül döntetlen állást mutat ki a két nagy párt között. Szerinte ebből is kitűnik, hogy a Fidesz nem tudott jól gazdálkodni azokkal a lehetőségekkel, amelyek az MSZP-SZDSZ-kabinet népszerűségvesztésével nyíltak meg számára.

 

Konszenzuális elem volt a beszélgetésben az az igény, hogy az államháztartás reformja mielőbb végbemenjen. Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke úgy látja, hogy a magyar közigazgatás immáron a teljes lebénultság állapotában van, köszönhetően az egymásnak ellentmondó, kampányszerű kormányzati intézkedéseknek. Az államháztartási reform sürgető szükségességével egyetértett Sárközy Tamás jogászprofesszor, és Veres János pénzügyminiszter is.

 

Mindketten azt hiányolták, hogy a parlamenti ellenzék nem kellően fogékony az egyetértést kereső kezdeményezésekre. Stumpf István ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy a Medgyessy-kormány szinte első lépése volt Keller László akkori államtitkárságának felállítása, mellyel az MSZP-s politikus büntetőjogi eszközökkel igyekezett fellépni a polgári oldallal szemben. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója arra volt kíváncsi, vajon lesznek-e olyan kezdeményezései a kormánynak, amelyekkel az ellenzékkel való konstruktív viszonyt szeretnék kialakítani. Veres arra emlékeztetett, hogy eddigi lépéseikre az ellenzék nem adott pozitív választ. Példaként említette Kóka János gazdasági miniszter ez irányba tett erőfeszítéseit.

 

Kérdésre válaszolva Veres János leszögezte: Magyarország képes arra, hogy 2008-ra az eurózónához való csatlakozás feltételeit teljesítse, s így 2010-re nálunk is bevezessék az eurót. (Mint ismeretes, Gyurcsány könyvében még az euró 2010-es bevezetése mellett tett hitet, ám az utóbbi időben ezzel ellentmondóan nyilatkozott – a szerk.)

 

Csaba László közgazdász – az alapvetően optimista, és a gazdasági növekedésben bízó pénzügyminiszterrel szemben – többek közt arra figyelmeztetett: a világon egyetlen országban sem történt meg, hogy az államháztartási hiány izzította volna be a gazdasági folyamatokat. Arra is rámutatott, hogy olyan állam sem volt még, amely az eurózónához történő csatlakozást akár egyszer is elhalasztotta volna. A Közép-európai Egyetem professzora úgy vélte: a gazdaság képes lenne ugyan a 2010-es euró-bevezetésre, a magyarországi gazdaságpolitika ehhez való hozzáállását azonban kétségesnek nevezte. A közgazdász az államháztartás helyzete, az ikerdeficit miatt felvetette egy esetleges pótköltségvetés lehetőségét is.