Reggeli Krónika

A Kossuth Rádió Reggeli krónika című műsorából

Pártrendszerek az unihoz csatlakozó posztkommunista országokban címmel hangzott előadás a XXI. Század Intézet rendezésében. A Németországbol érkezett előadó szavaiból természetsen hazai állapotainkra is ráismerhetünk, különös tekintettel a különféle ügyekben zajló pártközi egyeztetésekre. Mái Kovács Kriszta kérdésére a 10 évvel ezelőtt a szövetség szolgálatárt keresztet átvett kutató, professzor dr. Hans Joachim Veen válaszol úgy is, mint az európai diktatúrák összehasonlító kutatását végző Wittersberg Alapítvény elnöke.
 
R. - Lehet-e valamilyen törvényszeróséget észrevenni,hogy most csatlakozott országoknak a pártrendszere hogyan alakult ki, markáns pontok vannak-e, ami összehasonlítható és mi okozza, hogy az markánssá vált?
 
- Azt mondja, hogy alapvetoen minden országban másképp néz ez ki,de mégis van valami hasonlóság ,mert hogy a legnagyobb támogatottság még mindig úgy néz ki, hogy a posztkommunista pártoknak van .
 
R. - Miért van?
 
- Azért mert nekik múltjuk van, tehát nekik hagyományaik vannak, támaszkodhatnak a régi elitre. Ezzel szemben azok amelyek az idézojelbe téve forradalom után jöttek létre, tehát azok a pártok, azok fiatal pártok és nem rendelkeznek ilyen hagyományokkal. Azt mondja, ,hogy ez mutatkozik meg, például anyaországban is, de Magyaroszágon is, hogyha visszagondolunk például az MDF helyzetére, hogy hiába vannak jó gondolataik, de nincsenek még meg azok az eszközök, hogy ellenzékként, mert hogy ellenzékként indultak, ezt kifejlesszég és megoldják.
 
R. - Milyen eszközökre gondol?
 
- Nagyon egyszeru rá a válasz nem elég az ideológia, , nem elég a karizmatikus személyiség ,hanem ehhez bizony meg kell nyerni az em bereket, tehát ez azt jelenti, hogy egy nagyon biztos alapot, bázist kell képezni még pedig úgy, hogy ez nem elegendo ahogy mutatja is a múlt,hogy csak egy ciklusra terjedjen ki, hanem hosszú idore, tehát a v álasztásokról választásokra és azt mondja, hogy Magyaroszágon van erre példa, ilyen a Fidesz ,mert hogy a Fidesznek jobban ment mint például az MDFnek, ez nem sikerült.
 
R. - ilyen új pártrendszer kialakítás kétszer is történt, az elmúlt 50-60évben Németországban egyszer a II. világhábor útán ,másodszor pedig Keletnémet Országban amikor egyesültek. MI a tapasztalat ,mennyiben különbözött az az átszervezodés, a kelet európaitól?
 
- Egyszeru volt a helyzet, mert hogy ugye ne feledkezzünk meg arról,hogy az NDK az egyesítsé után könnyebb helyzetben volt, hiszen Nyugat-Németországban hagyományok voltak,egy nagyon jól fejlett pártrendszerek alakultak ki, és ehhez sokkal könnyebb volt csatlakozni ezeket a modelleket példákat átvenni, mint mondjuk azoknak az országoknak ahol nem voltak ilyen hagyományok ugye az elmúlt 40-50 évben.
 
R. - Ezt a pártrendszert mennyire viseli meg a mostani új választás kiírás?
 
- Azt mondja, hogy ez egy válság ami azt jelenti, nem volt Schrödernek más v álasztása, hiszen a tartományi választások azt igazolták, hogy az o kormányzásának vége, hiszen már nem élvezi azt a támogatottságot mint eddig, úgyhogy nem v olt más lehetoség, és mindenképp válságnak tekinthetjük.
 
R. - Mi a kiút ebbol válságból, mi várható, hogyan viselkednek most a partnerek ,tehát a többi párt?
 
- Nekik ez öröm és minél korábban jön ez a vélasztás, annál jobb számukra. Egyik oldal bebizonyította maximálisan, hogy vége az elozo kormányzásnak amit az elobb is mondott, a másik pedig,hogy minél egy újabb stabilitást elérni a német gazdaság számára.
 
R. - Mit jelent ez stabilitás általában minden ilyen váltáskor van egy paradigma váltás, és milyen paradigba váltás várható most?
 
- Alapvetoen csak találgatni lehet, hiszen nagyon sok amit még nem látunk, tehát ahogy mi lesz a v álasztásnak a kimenetele, hiszen most még csak azt sejthetjük,hogy az Észak Vestfáliai tartományban elégedetlenség van, mivel az Észak Vestfáliai tartomány és az elozo tartományi választások azt bizonyították,hogy ez rendszer így nem muködik, ugye ki kell írni választásokat, de hogy mi még lesz a választás kimenetele azt még nem látjuk tisztán ,de abban az esetben amit mondanak is, és megjósolnak, hogy egy új kormányalakítás következik ami ugye már az elozo tehát akik megbuktak, abban az esetben két dolog nagyon fontos amit említett az egyik a gazdasági reformoknak a bevezetése, a másik pedig az új munkahelyeknek a teremtése. ...........tartja nagyon-nagyon fontosnak még pedig egy liberalizációt és ezt azt jelenti, hogy magát a bürokráciát kellene picit leépíteni, és ezt megkönnyíthetné a helyzetet, hogy a munkanélkülieket helyzetbe hozni, tehát hogy állásuk legyen. Legnagyobb problémát az okozta, hogy hol így, hol úgy döntöttek, tehát volt néminemu összevisszaság ezekben a döntésekben és amire szükség van, hogy v égre egy állandóság következzen be, , több évre elore a gazdaságban.
 
R. - Milyen kihatása lesz ránk például?
 
- Óriási hatása lehet ,itt nem konkrétan a választásoknak hanem azoknak az eredméyneinek mert ugye attól függ, hogy melyik párt kerül hatalomra, és annak apártnak például a csatlakozás bovítése több ország bovítésével kapcsolatban milyen álláspontot képvisel. Ugye a CDU-t mondta, amely abszolút Európa barát és a kérdés itt például Törökországnak a csatlakozása. Másik nagy pont, azt pedig Amerikával való viszonyt , tehát az Egyesült Államokkal való viszony, gondoljunk 2002-re, ugye onnantól kezdve megtörtént a támadás, és innentol kezdve Irak szerepbe került .Abszolút terhelt a német amerika, illetve az EU, és az amerikai viszony., Mindenképpen ezen úgy g ondolja, hogy változtatni kell, és abban az esetben,hogyha nem Schröderék jönnek ,hanem esetlegesen a CDU abban az esetben ez változhat és úgy gondolja, hogy változtatni is kell.Az elmúlt idoszakban az emberek kiábrándultak, és egyre inkább érezheto az a széttagoltság, és az lenne a szükségszeru ezzel a választással, hogy végre egy hosszabb és egy nyugalmat és egy újabb bizalomba vetett hitet hozzanak el.

Vissza