"Félidőben a Medgyessy-kormány"

Döntően kettes érdemjeggyel osztályozták a Medgyessy-kormány eddigi működését társadalomtudósok a XXI . Század Intézet konferenciáján. A tanácskozáson politológusok, jogászok és közgazdászok értékelték az eltelt két esztendő munkáját.

A kabinet tevékenységét öt szempont szerint elemezték a szakértők. Kormányzástechnikai, közgazdaságtani, Európai Uniós, kül- és biztonságpolitikai, valamint politológiai aspektusból vizsgálták az eddigi teljesítményt.

Kormányzástechnika
Sárközy Tamás jogászprofesszor "gyenge kormányzattechnológiai teljesítményről" beszélt. Mint mondta, a kormányt súlyos menedzsmenthibák jellemzik, "állandó huzakodás" zajlik. A nemzeti közép kormányának létrejötte helyett a két politikai tábor nem tűnt el, legfeljebb elitváltás történt, és az úgynevezett média- és marketingkormányzás elsőbbsége az Orbán-kormányhoz hasonlóan fennmaradt. Ezzel együtt úgy foglalt állást: a Medgyessy-kormány hibái a legtöbb esetben abból fakadtak, hogy folytatta elődje kormányzási technikáját, a pozitívumok pedig ott jelentkeztek, ahol szakított azzal.
Általános problémának nevezte a túlpolitizáltságot, amely a túl nagy, illetve túl kicsi minisztériumok létrejöttét is eredményezte. Előbbire a Belügy-, míg utóbbira az Informatikai Minisztériumot hozta fel példaként.
Stumpf István , politológus, az Orbán-kormány volt kancelláriaminisztere szerint a Medgyessy-kormány legnagyobb problémája az, hogy nincs határozott nemzet-, társadalom- és gazdaságpolitikai víziója, és ezért konfliktusról konfliktusra vezeti az országot. Ezek sora elkezdődött a választások körüli polémiákkal, majd folytatódott a miniszterelnök ügynöki múltjának napvilágra kerülésével.
Egyik legnagyobb hibájául a mostani kabinetnek az elhiteltelenedést rótta fel. Ez, mint mondta, abból fakad, hogy a választások utáni hatalmas osztogatást követően beszorult a kormány a saját ígéretei közé. A második évtől semmilyen korábbi számszerű ígéretüket nem tudták tartani. Kiemelten szólt a költségvetési hiány eltérő alakulásától, amely a várt 3,8 százalék helyett 4,6 százalék lett. Medgyessy Péter sokszor hangsúlyosan kiállt az eredeti szám mellett, ezért különösen nagy kudarcot jelentett az eltérés - mondta.
A nyugaton is bevett gyakorlatként működő erős, gyors reagálású kormánycentrum struktúráját a Medgyessy-kabinet átvette elődjétől. A kormányzati hatalom a Miniszterelnöki Hivatal kezében volt. Az intézmény tíz új politikai államtitkárral bővült. Draskovics Tibor kinevezésével ez a hatalom kettéoszlott, és ez az állapot Kiss Péter megjelenésével is fennmaradt. Ennek következtében megszűnt az egységes gazdasági, politikai centrum, ami tovább erősítette az elhiteltelenedést.
A hatalom fokozatosan átkerült a Pénzügyminisztériumhoz, amely a kormányzásban egy fiskális logika érvényesülését hozta magával. Minden nagy kormányzati reform félbemaradt. Magyarország nem készült fel az EU-tagságra, elmaradtak olyan sürgős lépések, mint a közigazgatás modernizálásában - mondta.

Közgazdaságtan
A kormány hiteltelenedését hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán közgazdász is előadásában. A beígért reformok elmaradását, illetve a tervezett számoknak, mint a költségvetési hiány, a várttól eltérő alakulását nevezte meg ezek okaként. Ennek eredményeként minden korábbinál kevesebb működő tőke áramlott be az országba.
A hiteltelenedés mellett a bizonytalanságot, illetve a kiúttalanságot jelölte meg, mint a Medgyessy-kormány tevékenységét leginkább jellemző állapotot. Az utóbbit a jóléti osztogatás idézte elő szerinte, amelynek következményei az ország külső eladósodása, a költségvetés vártnál nagyobb hiánya, illetve az infláció növekedése lettek. Ezek aztán maguk után vonták a beígért reformok megvalósításának elmaradását - mondta.
Ilyenkor a kormány három lehetséges lépést tehet - ismertette. Megoldás egy megfelelő privatizáció, illetve adócsökkentés lehetett volna, de ezek egyikét sem tudta megvalósítani a vezetés. Ehelyett a harmadik utat, a rossz lépések megtételét választották. Olyan jól működő területekhez nyúltak hozzá inkább, mint a lakástámogatási rendszer. Az exportnövekedéstől várják a felzárkózást, amely azonban önmagában ehhez nem elég.
Mint elmondta, a kormány annak az illuzórikus gazdaságpolitikai törekvésnek a foglya, hogy különféle jótéteményeket tegyen. S bár a kormány kiszámolta, hogy ezt nem lehet a végtelenségig folytatni, mert egyensúlytalanságokhoz vezet, továbbra sem tudja feloldani az "újraelosztási dilemmát". Megjegyezte, le kell számolni azzal az illúzióval is, hogy az EU-csatlakozással "dől majd be a pénz", ugyanis Magyarország egyelőre nettó befizető lesz.
Csaba László közgazdász szerint még korai pozitív trendváltásról beszélni a magyar gazdaságban. Mint mondta, egyelőre lassulási trend figyelhető meg, a beruházások lassan élénkülnek, magas a fizetési mérleg hiánya. Mindezek fényében nem érti, mire alapozza a kormány az EU-csatlakozás utáni időszakra vonatkozó optimista gazdaságpolitikai előrejelzéseit, a többi között azt, hogy évről évre gyorsabban gyarapodik a gazdaság, és csökken az államháztartás hiánya. Ő is hangsúlyozta, hogy a fiskális szemlélet térnyerésével nem lehet tartós növekedést elérni, ahogy nemzetközileg nincs példa arra sem, hogy a gazdasági növekedés hosszú távon az állami újraelosztás bővülő aránya mellett fenntartható legyen. Az az igazi veszély, hogy már előre elosztottuk a még nem létező jövedelmet - mondta.

Európai Unió
A kormány nem tudta felmérni az Európai Unió, és azon belül is az integráció jelentőségét - mondta Ágh Attila politológus hozzátéve, hogy ezt a hibát elődei is elkövették. Nem találtuk meg az államigazgatásban azt a formát, ahol az uniós ügyek intézhetők lennének. Hiányzik a megfelelő koordináció és stratégia.
Fordulópontnak nevezte a Koppenhágai megállapodást, a csatlakozási szerződés aláírását, illetve az azt megelőző referendumot, a Nemzeti fejlesztési Terv elkészültét, valamint a kötelező európai uniós intézmények létrejöttét. Ezek kapcsán minden esetben a lemaradást jelölte meg legnagyobb problémaként, amelyben szerinte az előző kormány is komoly szerepet vállalt.
Navracsics Tibor politológus ezzel szemben egyértelműen a Medgyessy-kormány felelősségét hangsúlyozta a hiányosságok kapcsán. Szerinte az előző kormány hierarchikus rendszerű uniós politikai struktúrájával szemben a mostani kabinetben nincs egyértelmű irányítója az uniós ügyeknek. Brüsszelből nézve kaotikusnak tűnhetnek az itthoni vezetési struktúra ezen a területen - emelte ki.
Mint mondta, a nemzeti érdekek képviseletéhez nemzeti konszenzusra lenne szükség, amely egy erős irányító fél nélkül nem lehetséges. A Nemzeti Fejlesztési Tervet jelölte meg, mint a konszenzus lehetséges alapját, de szerinte az nem kínál azonnali cselekvési programot. A már létező terv, idő hiányában nem került demokratikus legitimációval rendelkező szervezet elé, ezért annak kapcsán nem lehetséges a konszenzus. Az új terv most készül, de a kormánynak nincs hozzá megfelelő stratégiája. A nemzeti konszenzusra épülő uniós politika nem lehetséges mindaddig, amíg a kormánynak, magának nincs EU-politikája - szögezte le.

Kül- és biztonságpolitika
Szemerkényi Réka biztonságpolitikai szakértő szerint egy negatív tendencia figyelhető meg a Medgyessy-kormány külpolitikájának alakulásában. 2002 nyara óta a külpolitika elvesztette szuverenitását, és pártpolitikai érdekek szolgálatába lett állítva. Hiányzik a konszenzus ezen a területen, csakúgy, mint máshol.
Három olyan alapvető célt jelölt meg, ami Magyarország külpolitikáját meghatározza. Az integrációt, a határon túliak támogatását, valamint a szomszédokkal való kapcsolatépítést. Ezeket egymás mellett, vagy sorrendet felállítva lehet kezelni -- mondta. A kettő közül az előbbit nevezte hatékonyabbnak, míg a jelenlegi kormány inkább a második módszert követi. A kabinetet szerinte minden területen a mozgáscsökkentés jellemzi. Az atlantizmust leszűkítették magyar-amerikai kapcsolatokra, az uniós kapcsolatokat magyar-Brüsszel kapcsolatokra, míg a szomszédos államok viszonylatában a magyar-román partnerség nyert szinte kizárólagosságot.
A biztonságpolitika kapcsán kifejtette, hogy bár 2002-ben Juhász Ferenc kinevezésével először került politikai, és civil háttérrel is rendelkező szakmai vezető a honvédelmi tárca élére, mégsem lett sikeres szakpolitikus. A tárcát a belpolitika szolgálatába állították, csakúgy, mint a Külügyminisztériumot. A kormány által tett kilenc ígéretből egyedül a vezérkar integrációja valósult meg, a másik nyolc, többek között a technológiai váltás, a laktanyabezárások elkerülése, nemzetőrség felállítása nem történt meg - hangsúlyozta.
A kormány külpolitikájának kiszámíthatóságát méltatta Martinusz Zoltán . Szerinte a Medgyessy-kabinet újra stabilizálta hazánkat, és elérte, hogy stabilizáló pontnak is tekintsék. Magyarország elismert partnerré vált a világ számára -- mondta, hozzátéve, ebben a Nyolcak levelének is jelentős szerepe volt. Szerinte ez utóbbi az Európai Unió biztonsági stratégiáját foglalja magába, ezért helyes külpolitikai lépés volt aláírása.
A kormány az adott feltételek mellett optimálisan tudta érvényesíteni hazánk érdekeit az uniós csatlakozási szerződés kapcsán is - állította a biztonságpolitikai szakértő. A kabinet eredményei között említette még az új nemzeti biztonsági stratégia megszületését, az új biztonságfelfogásra épülő haderőreform elindulását, és a tömeghaderőről minőségi haderőre váltást. Egyedüli problémának a regionális kelet-európai együttműködés jövőjét nevezte, amely szerinte egyelőre még zavaros az unión belül.
Szemerkényi Réka reagálásában tételesen megcáfolta Martinusz Zoltán állításait. Hangsúlyozta, hogy minden eddigi kormányt tárgyalópartnerként kezeltek külföldön. A haderőreformmal a 2002-ben konszenzussal megszületett biztonságpolitikai koncepciót állította szembe, amit, mint mondta, félretett a kormány, és helyette saját reformjait vezette be, míg a két hónapja létrejött nemzeti biztonsági stratégia esetében már nincs meg a konszenzus sem. A hivatásos hadsereg esetében kifogásolta a kellő társadalmi és anyagi megbecsültség hiányát.

Politológia
A Medgyessy-kormány megkülönböztető jegyeit igyekezett meghatározni Török Gábor politológus előadásában. Mint elmondta, szakpolitikai és politikai szempontokból lehet vizsgálni egy-egy kabinet egyedi jegyeit, ám előbbi a tények összessége ismeretének hiányában nem lehetséges. Az utóbbi esetében az adott kormány szerepfelfogását, és ennek teljesítését kell górcső alá venni.
Kétféle szerepfelfogást különböztetett meg. Az első, a "brókerista", amelynek jellemzője, hogy a többség akaratát szem előtt tartva egyfajta menedzser-típusú vezetést testesít meg. Ezt a felfogást a konfliktuskerülő, ügyintéző, rövidtávon gondolkodó magatartás jellemzi, míg a másik, a "protektor" típusú, a saját elképzelése szerint halad, figyelmen kívül hagyva a közvéleményt. Jellemzői a határozott, agresszív magatartás, de nagy előnye, hogy világos jövőképpel rendelkezik. Ezek alapján a Medgyessy-kormány egyértelműen az első, a brókerista szerepfelfogású kormányok közé tartozik, és ezt tekinthetjük megkülönböztető jegyének - mondta.
Hasonlóképpen a sajátosságok definiálására törekedett Fricz Tamás politológus is. Ő négy szempont, a demokratikus, az erkölcsi, a gazdasági, illetve a politikai teljesítmény alapján vizsgálta a jelenlegi kabinetet. Az utóbbiak kapcsán megállapította, hogy ezek elemzése már megtörtént a korábbi előadásokban, így csak az első két szempont részletes vizsgálatára tért ki. Az első esetében kifogásolta, hogy a kormány minden korábbinál átfogóbb személycserét hajtott végre hatalomra kerülését követően, és igyekezett az ellenzéki személyeket tartósan kiszorítani a közéletből. Ennek intézményesítését jelentette a Közpénzügyi Államtitkárság létrehozása - jelentette ki. Támadásokat intéztek olyan független intézmények vezetői ellen is, mint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Nemzeti Bank, vagy az Alkotmánybíróság.
Az Európai Unió elveivel is szembehelyezkedve tehát az ellenzék pozícióinak gyengítése, és hegemóniára törekvés jellemzi a kabinet eddigi tevékenységét, mondta a politológus. Mindezek alátámasztására felidézte a kormány néhány megkérdőjelezhető megnyilvánulását, Kovács László ügyészséget sértő megjegyzését, ami miatt jogerősen elítélte a bíróság, Medgyessy Péter nemzetközi szinten is megbotránkozást keltő, közös uniós listaállításra vonatkozó javaslatát, továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság kilenc esetben utasította el a kormány javaslatait. "Ennek fényében kijelenthetjük, hogy demokráciából megbukott a kormány" - mondta.
Erkölcsi szempontból "szánalmasnak" nevezte a jelenlegi vezetés teljesítményét. Ennek okaként a miniszterelnök ügynök múltját, a Kiss Elemér eltávolítását követő etikai mérce megszegését, a Ron Werber által diktált háborút, illetve a Kulcsár-féle brókerbotrány MSZP tagokhoz vezető szálait nevezte meg.
Somogyi Zoltán politológus a közvélemény-kutatók adatait is felhasználva értékelte az eltelt időszakot. Mint megállapította, a politikai elemzők eddigi tevékenysége alapján hármas osztályzattal minősítették a kormányt. Ezt a bizonytalanság jelének vélte, mert, mint mondta, ebből a ciklus végére éppúgy lehet ötös, mint egyes.
2002-ben az emberek a Fidesz "felpörgetett" politizálásával szemben a nyugalomra szavaztak. Ez azonban mára megváltozott, az MSZP mostanra nem a biztonságot, hanem a tehetetlenséget jelképezi, nem tudják, hogy mit akarnak. Hiányzik a kormányzásból a struktúra.
A kabinet eddigi időszakát egyes pontok mentén jellemezte a politológus. Mint elmondta, a választások után kirobbant ügynök-botrány összekovácsolta a kormánypártokat, míg az első időkben a Fidesz háttérbe került, a polgári körök szervezésével volt elfoglalva. Ez vezetett az önkormányzati választások megnyeréséhez. Medgyessy Péternek a választásokkor a "mi emberünk" imázst építették fel, amit lerombolt a kubai, illetve a thaiföldi utazása körüli botrány. A "jó gazdaságpolitikus" kép is összeomlott, amikor egyre erősödtek a gazdasági problémák az országban. A kormányzó pártok szolidaritása 2003-ban, a kormány átszervezésével gyengült meg, amikor Medgyessy Péter mind az MSZP-be, mind az SZDSZ-be "belerúgott" a leváltásokkal. Gyurcsány Ferenc megjelenése megosztotta a szocialistákat, csakúgy, mint Kovács László bejelentése arról, hogy nem indul a pártelnöki posztért. A jobboldal mindeközben fokozatosan erősödni kezdett.
A népszerűség csökkenéséhez hozzájárult a kormány "rövid távfutó" politizálása, ami a 100 napos program osztogatását követő pénzhiányban nyilvánult meg, valamint az uniós csatlakozás körüli elégedetlenség.
A rendszerváltás utáni legkonzervatívabb kormánynak nevezte a jelenlegi kabinetet Lánczi András . A kormányzás szerinte egy depolitizált, konfliktuskerülő, sors által irányított emberképet állított fel. Hiányzik a felelősség kérdése, amelynek oka, hogy a bűn fogalma sincsen meghatározva. A baloldal a "nem szándékosan akartam rosszat" érveléstechnikáját alkalmazva helyezi magán kívül a felelősséget -- állította a politológus. Retorikájukban az esetleges problémákért mindig valami külső tényező a hibás. A rossz gazdasági helyzetért a világpiac, a belpolitikai gondokért pedig az ellenzék. A gyakran emlegetett tolerancia fogalma kapcsán kifejtette, hogy annak nevében nem lehet igazságot találni, mert azáltal, hogy mindenki igazságát elfogadja, egyben felette is áll. A mai liberális tolerancia-felfogás hibája, hogy csak azokra terjed ki, akik azonosan gondolkodnak hirdetőivel. A személyes elemek előtérbe helyeződtek a rendszerváltást követő politikai életben az intézményesekkel szemben, ezért nagyfokú demagógia jellemzi a közbeszédet mindkét oldal részéről.