Kontra

Somogyi Zoltán: - Az öt tézisről röviden beszéljek, az egyik a kormányzás elejének a tézisei a bumeráng-koszak, amikor is eldobták a bumerángot és az visszacsapott. Az első a Fidesz bumerángja volt, amikor a D-209-es ügyben eldobta a bumerángot, és ezzel a miniszterelnök pozícióját delegitimizálni kívánta.

Nem gondolom hogy ezt egy ellenzéki párt e tehetné meg, és nem gondolom azt hogy helyes ügynöknek lenne. De egy nagyon gyenge kormányzati többséget erősített meg ezáltal a Fidesz. Kellett valami ami összetartja azt a kicsinyke kormányzati többséget, és nem jött be a Fidesz számítása, az ügynökügy megteremtette a szolidaritást és az összetartást a magyar parlamentben a kormámypártoknál. Volt egy könnyű pár hónapja a kormánynak, ellenzék nélkül maradt 2002. júniusától szeptemberig tartott, Orbán Viktor és a Polgári Körök az utcán, a Fidesznek nincsen politikai vezetője, ilyenkor volt könnyű kormányozni és lehet látni azt a népszerűséget amit a kormánypártoknak a közvélemény kutatók mértek. Ebből következett közvetlenül az a történelmi siker, az önkormányzati választások szintén bumeráng hatásként működött. Egyrészt azért mondom hogy történelmi siker, mert a rendszerváltás óta olyan nem volt hogy az egyik oldal ne nyerjen ne tudjon semmit sem felmutatni győzelemként, de ugyanakkor a szocialisták nyertek nagyon sok polgármestert akik ott ülnek a paralmentben és az önkormányzati lobbit erősítik. Tehát megerősödött a polgármesteri lobbi és ez mind a költségvetési vitákban érződik.
A második tézis, ezután a 2003-as év, amikor kialakul a kormánypárti dodzsem politika, egy olyan politikát képzelek ide amikor beülnek a kormánypárti politikusok, leginkább az MSZP-sek a dodzsembe és egymásba hajtanak a dodzsemükkel, de maga az egész nem vezet sehova. Hogy ilyen minden oldalról zárt úton közlekednek. 2003. májusában átszervezte Medgyessy Péter a kormányt, nagy lendülettel tette, népszerű volt önkormányzati választások után és belerúgott mindkét pártba. Lecserélte Jánosi Györgyöt, aki bár az MSZP-ben nagyon nehéz legitimációról beszélni, illetve bocsánat lehet legitimációról beszélni, csak bonyolult kategória és kicsit többet kellene róla beszélni, de mégis csak az országos választmány elnökét cserélte le. Illetve az SZDSZ részéről Kóródi Máriát akire ha emlékeznek utána egy hétig minden SZDSZ-es politikus, de leginkább Kuncze Gábor elmondta az SZDSZ nem kívánta Kóródi Máriát lecserélni, egyébként pedig nagyon sikeres miniszterként élték meg. Aknákat épített a rendszerbe, és innentől kezdve a szolidaritás amit a D-209-es ügy kialakított gyengült. Gyurcsány FErencet viszont ekkor vitte be a rendszerbe Medgyessy Péter a Magyar Szocialista Párt illetve a kormányzás rendszerébe, és ez új volt a baloldalon. Ilyen típusú politikai sikert ritkán lehet aratni, és ilyen módon, ez megosztotta Gyurcsány Ferenc megosztotta akkor a Szocialista Pártot. Beépítette a lehetőséget is a rendszerbe az esélyegyenlőségi és az EU minisztere, amit semmilyen módon nem építettek fel. Akkortájt később Kovács László bejelenti, hogy nem indul legközelebb a pártelnöki székért, és ez a versenyt hozta magával, verseny a program írásában, ahol megválasztott programíró, de sokan beleszólnak a programba. Megyei elnökök és alelnökök közötti harc indul el az MSZP-n belül a párt elnökhelyettese lezsákmánypártozza a saját pártját. Innentől kezdve nem kell csodálkozni hogy fordul a kocka és a jobboldal erősödik, a jobboldal megerősödik, a baloldal meggyengül. 2003. július 16-án a költségvetési irányelvek meghirdetése után az MSZP pár hét alatt közel 700 ezer szavazót vesztett el.
A harmadik tétel az érzelmi deficites kormány, nincsenek megnevezve az ügyek, erre példa, hogy ami a Fidesznél otthonteremtési program az MSZP-nél lakásépítési hitel, ez különböző politikai kommunikációt mutat. Amit politikai elemzők állítottak a Medgyessy-kormányról a legelején, hogy az EU-ba az országot vivő kormány hosszú távon tud sikeres lenni, ha jól viszi az EU-ba az országot, nem lett sikeres a kampány elszúrt népszavazási kampány után vagyunk, majd ünnep nélkül maradt csatlakozásról. Nem arról a pár napról beszélek, amikor éppen csatlakoztunk hanem az előtte és az utána lévő időszakról. Nem volt aktív tájékoztatás, ma sem tudják az emberek hogy mibe léptek bele.

A negyedik tézis a rövidtávfutó kormány, kevés ideig fut, de akkor nagyon rohan. Általában jellemző a kormány tevékenységére, amikor a 100 napos programról beszélünk nagy osztást láthatunk és a következő évben nincs pénz. Ezt érzékelteti a 100 napos programmal a politika, hogy a jólét az csak politikai döntés kérdése, majd amikor az ellenzék egy évvel később rákérdez, ha a jólét politikai döntés kérdése, akkor hol van a következő jólét, akkor már nem tud semmit sem adni. Ezt nevezhetnénk rövid távu gondolodásnak. Nézzünk egy-két bejelentést, programból nincs híján a kormány. Van egy Európa-terv 2003.februári bejelentése amit Rogán fideszes képviselő úrtól hallunk vissza, amikor vitatkozik a kormánnyal hogy odaadja-e a domain-nevet vagy sem. Johann Béla a nemzeti népegészségügyi program, nem tudom ki emlékszik rá, ez tíz éves népegészségügyi programja a kormánynak. Johann Béla alapján be lehet azonosítani, vita folyt arról hogy ki volt ő, de mit is takar a nemzeti népegészségügyi program azt nem tudjuk, és így járt a Vásárhelyi Terv is.
Ötödik tézis a reakciók nélküli kormányzás. A Fidesz pozícionálja a magyar gazdaságot, a magyar politikát és nem látjuk, hogy ugyanaz a pozicionálás a mindennapjainknak a kormány részéről meglenne.

Orosz József: - Lánczi András politológus.

Lánczi András: - Magyarországon a demokráciafelfogás az lényegében egy olyan népi demokrácia amelyben a közvetlen elemek mindig nagyobb szerepet játszottak mint a képviseleti elemek. Erre játszanak ár az elmúlt 14 év vitái és senki ne csodálkozzon azon hogy a magyar demokrácia populista felhangokkal van átszőve és populista érvekkel van telis tele. Más okból baloldalról, más okból a jobboldalról. Baloldalról inkább azért mert az eredeti russoista demokrácia-felfogás érvényes, Magyarországon ennek a hatása a legnagyobb, ha tudjuk ha nem A jobboldal részéről a médiában való alulreprezentáltsága miatt próbál a néphez közvetlenebbül szólni, meggyőződésem a petíciózás is ilyen eszköz, mert úgy érzi nem tudja másképp az üzeneteit átvinni. Ennyit a tolarenciáról.
Mi a helyzet az egyenlőséggel. Elhoztam egy könyvet, könyvhét van és ennek a most jelent meg Kékes Jánosnak az egalitarianizmus ellen szóló könyve, ebből egy mondatot szeretnék tartalmilag idézni, azt mondja, hogy a mai egalitáriusok, akik az egyenlőrségre még minisztériumot egyenlőségi minisztériumot is alapítanak, azt mondja összetévesztik az egyenlőségnek a racionális és az érzelmi érvelését. Az egyenlőség mellett racionálisan nehéz érvelni és általában egy vágyra építik az egyenlőségi elképzeléseket és ez pedig ez az egalitarianizmus abból táplálkozik, hogy nem jó látni az elesettséget, nem jó a szegénységet látni. Ez rendben van, ez érzelmi probléma de még nem következik ebből egy racinális cselekvés, abban a formájában nem amit eddig látunk.

Orosz József: - Kedves Hallgató ez és ennyi volt mára a Kontra, benne a XXI. Századi Intézet által rendezett a Medgyessy-kormány két esztendejét elemző konferencia rövidített és szerkesztett változata.
Munkatársaim nevében további jó estét kívánok.