Félidőben a Medgyessy-kormány

Stumpf István szerint a Medgyessy-kormány legnagyobb problémája az, hogy nincs határozott nemzet-, társadalom- és gazdaságpolitikai víziója, és ezért konfliktusról konfliktusra vezeti az országot.

Az Orbán-kormány volt kancelláriaminisztere több szakértővel együtt a Medgyessy-kormány elmúlt kétéves működését értékelte a XXI . Század Intézet pénteki konferenciáján.
"Ez a kormány beszorult a saját ígéretei közé", egyetlen makroszám sem volt tartható - mondta Stumpf István a Félidőben a Medgyessy-kormány című tanácskozáson.
A politológus szerint a Medgyessy-kormány folyamatosan növelte a "demokratikus deficitek" körét, és a "jogállam peremén való kormányzás" ékes példája volt, "ahogyan elbántak" a köztársasági elnök által visszaadott kórháztörvénnyel.
Bírálta, hogy egyfajta fiskális logika vezérli a kormányzat egész működését, és minden nagy kormányzati reform félbemaradt. Magyarország nem készült fel az EU-tagságra, sürgős lépések szükségesek mindenekelőtt a közigazgatás modernizálásában - mondta.
Sárközy Tamás jogászprofesszor "gyenge kormányzattechnológiai teljesítményről" beszélt. Mint mondta, a kormányt súlyos menedzsmenthibák jellemzik, "állandó huzakodás" zajlik. Kifejtette: a nemzeti közép kormányának létrejötte helyett a két politikai tábor nem tűnt el, legfeljebb elitváltás történt, és az úgynevezett média- és marketingkormányzás elsőbbsége az Orbán-kormányhoz hasonlóan fennmaradt. Ezzel együtt úgy foglalt állást: a Medgyessy-kormány hibái a legtöbb esetben abból fakadtak, hogy folytatta elődje kormányzási technikáját, a pozitívumok pedig ott jelentkeztek, ahol szakított azzal.
Cséfalvay Zoltán közgazdász szerint hiteltelenség és kiúttalanság, a lebegtetett reformok sora a legjellemzőbb az elmúlt gazdasági időszakra. Szavai szerint "semmilyen szám nem stimmelt",
és alig van garancia arra, hogy a mostani számok tarthatóak. Az pedig, hogy példátlanul kevés működőtőke érkezett Magyarországra, a külföldi tőke elfordulását jelzi - tette hozzá.
Azt mondta, a kormány annak az illuzórikus gazdaságpolitikai törekvésnek a foglya, hogy különféle jótéteményeket tegyen. S bár a kormány kiszámolta, hogy ezt nem lehet a végtelenségig folytatni, mert egyensúlytalanságokhoz vezet, továbbra sem tudja feloldani az "újraelosztási dilemmát".
Megjegyezte, le kell számolni azzal az illúzióval is, hogy az EU-csatlakozással "dől majd be a pénz", ugyanis Magyarország idén nettó befizető lesz.
Csaba László közgazdász óvatosan fogalmazott, szerinte még korai pozitív trendváltásról beszélni a magyar gazdaságban. Mint mondta, nem érti, mire alapozza a kormány az EU-csatlakozás utáni időszakra vonatkozó optimista gazdaságpolitikai előrejelzéseit, a többi között azt, hogy évről évre gyorsabban gyarapodik a gazdaság, és csökken az államháztartás hiánya.
Kijelentette: nemzetközileg nincs példa arra, hogy a gazdasági növekedés hosszú távon az állami újraelosztás bővülő aránya mellett fenntartható legyen. Megfogalmazása szerint "az az igazi veszély, hogy már előre elosztottuk a még nem létező jövedelmet".