Beatkorszak kontra pártállam

Fonyódi Péter Beatkorszak a pártállamban című könyvét a közelmúltban mutatták be a Kortárs Művészetek Házában.

A Trafó kis kávézója teljesen megtelt, s nemcsak a fiatalok, hanem a beatnemzedék korosztálya - mind a rajongók, mind a zenészek - egyaránt képviseltették magukat. A Corvina együttes tagja -aki ma egyetemi oktatóként dolgozik - és Benkő László a könyvbemutatón boldogan merült el a múlt felidézésében.
A könyv az 1964 és 1973 közötti időszakot veszi górcső alá egy "bennfentes" elemzésén keresztül, de nem sztorizgatós, visszaemlékezős formában, hanem igyekszik tárgyilagosan visszatekinteni és bemutatni a hatvanas-hetvenes évek korszakát, a kultúrpolitikát, a magyar beatre jellemző változásokat. Részletesen ismerteti a műfajról zajló vitákat rengeteg dokumentumon keresztül.
"Ez az első olyan kiadvány a rendszerváltás óta, amely tematikusait foglalkozik ezen évekkel. Akkor nem igazán törődtünk azzal, hogy milyen hatással vagyunk a fiatalokra. Azon sem gondolkodtunk, hogy vajon miért engedték, hogy játsszunk, mi csupán zenéltünk, és így fejeztük ki a lázadásunkat" - mondta Benkő László a bemutatón.
A hatalom inkább engedélyezte azt, hogy a zenekarok fellépjenek egyes szórakozóhelyeken, így tudták, hol, kik és min vesznek részt. A pártállami struktúra nem volt igazán felkészülve erre a lázadásra, ezért hol a támadás, a belügyi apparátussal történő megfigyelés, a tiltás jellemzi, hol pedig a megengedés lett a politikai kanalizálás eredménye.
Mindez a kultúrán belül különösen látványosan fogalmazódott meg, főleg a pártállamnak a beat-hez való viszonyában, amely ekkor már valóban tömegmozgalommá vált, és ezért tiltása egyre veszélyesebbnek tűnt egy olyan társadalomban, amely valójában, ha kimondatlanul is, de egyfolytában legitimációs küzdelmet folytatott fenntartása érdekében - jellemzi a könyvet Körmendy Zsuzsanna, a kötet szerkesztője.
- A XX. század egyik legprogresszívabb korszaka volt a beatzenéé. Itthon igyekeztek ütköztetni a tánczenével, egyes zenekarok legalizálásával egyre több fellépési lehetőséghez jutottunk. Olykor külföldre is mehettünk, s ekkor tudtuk beszerezni a zenéléshez szükséges, itthon nem kapható, jobb minőségű hangszereket - mondta Benkő László. De más üzleteket is lehetett kötni. A Szovjetunióban turnézó Corvina együttes például - Fonyódi Péter elmondása szerint - saját hangszereit adta el egy helyi, fiatal zenekarnak jó áron, s visszafelé a vásárlók gyártotta műfelszerelést hozták csak vissza, hiszen a "csomagokkal" a határon el kellett számolni.
A kötet azonban ennél egy kicsit komolyabban tekint vissza a múltra, ezzel lehetővé teszi, hogy a nosztalgikus visszaemlékezések közepette a fiatalabb generáció is pontosabb képet kapjon arról, miként irányított a pártállam a kulturális területen, megemlékezik többek között a Bródy-perről, és szót ejt sok mindenről az ügynöki jelentéseken, megfigyeléseken keresztül.
(Fonyódi Péter: Beatkorszak a pártállamban. XX. Század Intézet, 1980 f t.)