A 21. század magyar külpolitikája
Van-e egyetértés a parlamenti pártok között a külpolitika fő kérdéseiben? – erről beszélgetettek a szakértők a XXI. Század Intézetben. Az európai integrációt, a kettős állampolgárság lehetőségét, valamint az euroatlanti kapcsolatokat tekintették át.
A rendszerváltozás után a politikai élet szereplői három alapvető kérdésben értettek egyet. Az Európai Unióhoz való csatlakozásban, az erkölcsi és politikai elkötelezettségben a határon túli magyar kisebbség sorsa iránt, illetve a szomszédsági politikában.
A kilencvenes évek elejétől valamennyi parlamenti párt megegyezett ezekben a kérdésekben, és következetesek maradtak a hármas prioritás előmozdításában. Sikerült figyelemre méltó külpolitikai eredményeket elérni.
Balogh András, a miniszterelnök nemzetközi stratégiai főtanácsadója kijelentette: "Az alapvető értékeket tekintve tehát a konszenzus nem tűnt el a magyar külpolitikában". Úgy véli, szükség van újból meghatározni az irányelveket, mert világszinten változtak a körülmények, és közben teljesültek bizonyos célok. Az uniós csatlakozás megvalósult, a magyar alkotmányba bekerült a határon túli magyarság helyzetének javítása. A miniszterelnök főtanácsadója úgy látja: a közösségbe belépő kis ország számára veszéllyel járna, ha az EU-ban "felső és alsó ház" alakulna ki; Magyarországnak az az érdeke, hogy egyenrangú félként vegyen részt az Unió tevékenységében.
Szent-Iványi István, a Parlament Európai Integrációs Bizottságának elnöke is komoly veszélynek ítéli meg a kétsebességű Európát. A politikus szerint Magyarország transzatlanti elkötelezettsége vitathatatlan, térségünk katonai biztonságát az USA tudja garantálni, erre az EU egyelőre nem alkalmas. Az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt felmerül a kérdés: menynyire tudja megőrizni Magyarország az önálló nemzeti külpolitikáját? A külpolitika, a védelmi politikát is beleértve az Unióban nem a parlament, és nem a bizottság, hanem a tagállamok befolyása alá tartozik. Az SZDSZ-es honatya szerint így nem kevesebb, hanem több lehetőség nyílik a külpolitikánk érvényesítésére.
A kettős állampolgárság megadását a határon túli magyaroknak Szent-Iványi István "szelektív megoldásnak" tartja, s nem tud vele teljes mértékben egyetérteni. A társadalom legképzettebb részének elvándorlását indítaná be, s így a megmaradást fenyegeti. A legjobb megoldásnak az autonómiatörekvések tető alá hozását nevezte meg. A független önkormányzat azonban kívülről nem erőltethető.
Szemerkényi Réka, az Új Atlanti Kezdeményezés elnöke, a XXI. Század Intézet Stratégiai Tanulmányok Központjának vezetője más véleményt képvisel. Szerinte a külpolitikában az irányadó kérdésekben sincs ma már egyetértés; a stratégiaváltás 2001-ben kezdődött. A politikai pártok csak részkérdésekben tudnak közös platformot kialakítani - jelentette ki.