Rendhagyó választás lesz az idei

Alacsonyabb részvételt és kiegyenlített küzdelmet várnak az áprilisi országgyűlési választásokon a nagyobb közvélemény-kutató cégek, melyek a XXI. Századi Intézetben tartott kerekasztal-beszélgetésen abban értettek elsősorban egyet, hogy a mozgósításon múlik majd minden április 9-én és 23-án.

 

A Medián, a Tárki, a Gallup, a Századvég és a Szonda Ipsos vezetőit hívta közös beszélgetésre a XXI. Századi Intézet. Az "Újabb vizsga előtt a közvélemény-kutatók" című eszmecserét Fricz Tamás vezette. A politológus vitaindító felszólalásában a 2002-es vereség okairól és a jelenlegi helyzetről kérdezte a jelenlévőket. 

 

Az SZDSZ hajszála

"Talán soha ennyi szakmai megbeszélés nem zajlott le a versenytársak között, mint a 2002-es választások után" - reagált a felvetésre Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója, aki a tanulságokról szólva elmondta, azóta még nagyobb hangsúlyt fektetnek a rejtőzködő szavazók problémájára. Mint fogalmazott, trükköket vetnek be, hogy minél többet tudjanak meg ezeknek az embereknek az álláspontjáról. A jelenlegi helyzetről szólva azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt két hónapban radikálisan csökkent azoknak a száma, akik nem tudtak vagy nem akarták megnevezni azt a pártot, melyre szavaznának. Véleménye szerint minden jel arra mutat, hogy legalább 10 százalékkal alacsonyabb lesz a választási részvétel, ugyanakkor elárulta, aktivitásban a Fidesz jobban áll. 

 

Kiemelte, március elején a megkérdezettek nagyobb hányada tippelt az MSZP győzelmére. Az SZDSZ fontos kérdésnek nevezve leszögezte: a liberális párt esélyei egy hajszállal kisebbek, mint 2002-ben. 

 

3,5 millió biztos pártszavazó

 

Kolosi Tamás, a Tárki elnöke szerint a közvélemény-kutatók 2002-ben nem tévedtek a pártreferenciát illetően, inkább a szavazók számát becsülték alá. 5,5 millió szavazóra számítottunk, ám egymillióval többen adták le végül a voksukat, mert az MSZP ennyi embert tudott mozgósítani az utolsó napokban - figyelmeztetett. Példaként a lengyel és német választást hozta fel, ahol hasonló eset fordult elő, és a szakma legnehezebb feladatásnak a részvétel nagyságának megbecsülését nevezte. 

 

"Az utolsó felmérések szerint a teljes lakosság tekintetében fej-fej mellett halad a két párt, a biztos szavazóknál némi Fidesz előnyt lehet mérni" - közölte Kolosi, kiemelve: a legfrissebb telefonos és internetes megkereséseknél enyhe MSZP fölény rajzolódik ki. Igaz - fűzte hozzá -, az ilyen típusú kutatások valamiért mindig MSZP előnyt jeleznek. Véleménye szerint a választásokig már jelentős átrendeződés nem vártható, az első fordulót az fogja eldönteni, hogy az érzelmi szavazók táborából hány embert sikerül mozgósítaniuk a pártoknak. Kolosi a számoknál maradva elárulta, hogy jelenleg 3,5 millió ember határozott pártválasztó, ám minimum 4,5-5 millió ember fog voksolni. 

 

Szavai szerint 2002-ben az MSZP a félelemkeltéssel nyerte meg a választásokat, és mint fogalmazott, ugyanezzel a szlogennel nem lehet még egyszer mozgósítani tömegeket. Úgy vélte, az első fordulóban nem fog még eldőlni, hogy ki alakítson kormányt, ezért a két forduló között eldurvuló kampányra számít. A Tárki elnöke végül az egyéni mandátumokról szólt. Mint mondta, az első fordulóban a megszerzettek száma 60 és 100 közé fog esni, azaz majdnem az összes mandátum egyharmada április 9-én már a pártok birtokába kerül.    
  
Gyurcsánytól olvadozó öregecskedő feleségek

 

Manchin Róbert, a Gallup elnöke nemek szerinti kutatásokkal operált. Kiderült, hogy a férfiaknál stabil Fidesz-fölényt mérnek, míg a nőknél kiegyenlített az állás. A 65 évnél idősebbek az MSZP táborát, a 45 évnél fiatalabbak a Fideszét erősítik, ahogy az értelmiségiek nagyobb hányada is. Budapesten más a helyzet, a szocialisták komoly előnnyel bírnak. 

 

„Mintha nem is a pártok között folyna küzdelem, inkább a miniszterelnök-jelöltek versengenek egymással" - közölte a Gallup elnöke, aki erre vonatkozó kutatásait részletezve úgy fogalmazott, hogy a nők elájultak Gyurcsány Ferenctől (44-31 százalékos a megoszlás), de az idősek között is hatalmas a szocialista jelölt fölénye. A fővárosiak is Gyurcsányt tartják alkalmasabb miniszterelnöknek, itt a különbség még markánsabb (55-27 százalék). Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a két nagy párt között élesedő harc a kis pártoktól vehet el szavazatokat. Kolosi annak ellenére, hogy kutatásaik felajzottabb MSZP-s tábort mutattak 2-3 százalékos Fidesz-győzelmet prognosztizált.

 

Kétpárti Parlament?

 

Stumpf István, a Századvég elnöke rendhagyó választásnak nevezte a 2006-ost, mert olyan eredmény is születhet, amire nem volt még példa. Nem zárható ki ugyanis - vélekedett -, a kétpárti Parlament. Mint hangsúlyozta, az SZDSZ szereplése Budapesten dől el. Emlékezetes, a liberális párt 2002-ben voksai egyharmadát, míg 2004-ben több mint egyharmadát kapta a fővárosból. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, ha Gyurcsány túl erősen kampányol, az megpecsételheti az SZDSZ sorsát. 

 

Számításai szerint az első fordulóban a mandátumok 80-90 százaléka el fog dőlni, így már az első fordulóban eldőlhet a választás. A jelenlegi helyzetet kiegyenlítettnek nevezve elárulta, az utóbbi hónapokban az MSZP erősített bele. A pártok szavazatmegtartó képességéről is szólt. Közölte, a 2002-es referencia alig változott, mindkét párt megtartotta táborának háromnegyedét. Az utolsó időszakban az elvesztett 25 százalékért folyik a háború - jegyezte meg, hozzátéve: mégis leginkább a saját hívek mozgósításán van a hangsúly.

 

"A mozgósítást 2002-ben az MSZP remekül alkalmazta, azonban a Fidesz már négy éve tudatosan készül ugyanerre, és a legnagyobb ellenzéki pártnak láthatólag nagyobbak most a tartalékai, ami kormányváltást eredményezhet" - zárta előadását Stumpf István. 

 

Az SZDSZ-en múlik minden

 

A rejtőzködő csoportokat komolyan kell venni - utalt vissza felszólalásában Závecz Tibor, a Szonda Ipsos kutatási igazgatója, aki szerint 2006-ra csökkent a számuk. Az idei közhangulatra térve pedig megjegyezte: az előtte szólókhoz csatlakozva ő is fej-fej melletti állásról tud beszámolni, és szintén lényegesen alacsonyabb részvételi arányt prognosztizált. Mint közölte, az emberek kétharmada az ország szempontjából sorsdöntő kérdésnek nevezi az országgyűlési választásokat, míg saját szempontjukból a válaszolók fele gondolja így. A pártok számáról pedig elmondta, a választók nagy hányada szerint nem elég a kétpártiság. 

 

Kutatásaira hivatkozva a Szonda kutatási igazgatója kifejtette, nincsen kormányváltó hangulat az országban, ugyanakkor megjegyezte: az MSZP akkor nyerheti meg a választást az SZDSZ nélkül, ha a listán 4-5 százalékponttal előzi meg a Fideszt. Ha az SZDSZ bekerül a parlamentbe, akkor elég egy százalékpont előny is. Ez utóbbinak van nagyobb valószínűsége - fűzte hozzá.

 

A közvélemény-kutatók utolsó felmérései még nem tartalmazzák a vasárnapi Fidesz kongresszus és a két időközi választás hatását.